Kovásznai lakodalom Vásárhelyen
Az erdélyi csoport április 3-án, kedden érkezett. Aznap már csak a vacsorára és a szállás elfoglalására futotta erejükből. Másnap Oláh Attila igazgató úr fogadta őket, és bemutatta az iskolát. Ezután városnézés következett, majd Gyulára indult a társaság, ahol megnézték a várat, az Almásy-kastélyt, és sétáltak a városban.
A csütörtöki nap volt az utazás, és egyben az egész program csúcspontja: megrendeztük a székely- magyar lakodalmat. Volt csinos székely menyasszony és fess magyar vőlegény, pap, ceremóniamester és vendégsereg. A menü erdélyi csorbaleves, jó alföldi marhapörkölt és töltött káposzta volt, de nem maradhatott el a menyasszonyi torta sem, amelyből mindenkinek jutott egy szelet, sőt repetázni is lehetett. A vacsora után kezdődött a mulatság: Lázár Gábor zenéje mellett a Kankalin Néptáncegyüttes Kefe csoportjának tagjai teremtettek igazi lakodalmas hangulatot. Együtt ropta a kovásznai és a vásárhelyi diáksereg, ropták volna hajnalig is, ha a következő napon nem kellett volna újra korán kelni reggel, kinek az iskola, kinek a következő kirándulás miatt.
Pénteken az erdélyiek Mórahalomra mentek, megnézték a Mini Magyarországot, majd Makón a Hagymaházat, és a délután hátralevő részében a vásárhelyi strandon pihenték ki a nap fáradalmait. Szombaton Ópusztaszer várt bennünket, jöttek a vásárhelyiek is: hogyne jöttek volna, hiszen életre szóló barátságok születtek a két csoport tagjai között. Megnéztük a Feszty-körképet, a Rotunda kiállításait, a parkot, és háromfajta múzeumpedagógiai óra közül lehetett választani: voltak, akik régésznek csaptak fel és ásatáson kerestek kincseket, mások századfordulós rejtvényeket oldottak meg, megint mások a gyógyfüvek és fűszerek világába tettek kirándulást.
Hazafelé még belefért a programba a szegedi városnézés, fagyizás, majd következett a mártélyi búcsúeste, ahonnan igencsak nehezére esett a vásárhelyieknek a távozás. Ám megfogadtuk: folytatjuk…
Szani Marianna
-marketing munkatárs –
