A francia lapok de Gaulle-hoz hasonlítják Orbán Viktort
A francia lapok nagy része „megfellebbezhetetlen” győzelemről ír a vasárnapi választási eredményekkel kapcsolatban. Bár korábban Orbán Viktorról kritikus, olykor ellenséges hangnemben írtak, hétfőre visszafogottabbá váltak. – közölte az Infostart.hu.
A cikkben leírják, az AFP francia hírügynökség első híradásában – amelyet több lap is átvett – a „nemzeti-konzervatív” magyar miniszterelnök győzelméről beszélnek. Ez azért érdekes, teszik hozzá, mert korábban rendre „jobboldali populistának”, „radikális jobboldalinak”, esetleg „szélsőjobboldalinak” titulálták őt.
A korábbi kritikus hangvételt egyedül a szocialista Le Monde napilap bécsi tudósítója folytatta, hétfőn a magyar miniszterelnököt „nacionalistának”, a Fideszt pedig „szélsőjobboldali” pártnak bélyegezve.
„Ehhez képest a baloldali, a Le Monde-nál általában radikálisabb Liberation napilap kiküldött tudósítója a kormánypártot „konzervatívként” írja, a bal-liberális Le Point vagy a Le Parisien pedig Orbán Viktort „szuverenistaként” említik.” – írják a cikkben.
Csaknem minden újság kiemeli, hogy Orbán Viktor bevándorlás-ellenes kampánnyal mozgósított. Ami ennél is érdekesebb, az az, hogy az Atlantico című bal-liberális internetes hírportálon megjelent elemzésben Edouard Husson történész, a párizsi egyetemek egykori alkancellárja egy interjúban úgy véli, túlságosan egyszerű populizmusnak nevezni a Közép-Európában „berendezkedő” konzervativizmust, illetve autoriternek vagy fél-autoriternek bélyegezni az ottani kormányokat csak azért, mert nem értenek egyet Nyugat-Európa „hiperindividualista krédójával”.
„A kétezres években a washingtoni Holokauszt Központban is kutató egyetemi tanár szerint bár bírálói Orbán Viktort olykor Horthy Miklóshoz hasonlították, a magyar miniszterelnök nézetei sokkal inkább Charles de Gaulle-éhoz állnak közel.”
Ez utóbbit a ’68-as generáció a mai napig azért gúnyolja, mert hazafi volt. – fogalmazott Edouard Husson, aki szerint az egykori francia államfő biztosan elfogadhatatlannak tartotta volna a migránsok előtt a határokat teljesen megnyitó német politikát.
A történész Charles de Gaulle egy elhíresült mondására emlékeztetett: 1959-ben azt mondta, azért tartja azt szükségesnek az Algériának megadott függetlenséget, mert nem szeretné, ha amúgy a gaulle-isták által a mai napig zarándokhelyként tisztelt falujának a neve „Colombey-Két-Templom”-ról egyszer csak „Colombey-Két-Mecset”-re módosulna.
Ezért a kijelentéséért de Gaulle-t ma biztosan „iszlamofóbnak” minősítenék. – mondta Edouard Husson, hangsúlyozva, hogy a Közép-Európai kormányok, köztük a magyar tulajdonképpen de gaulle-i hagyományt követve igyekeznek megőrizni nemzeti szuverenitásukat.
Ebből a szempontból a történész szerint a közép-európai térségben „neo-gaullizmusról” lehet beszélni, és az érintett kormányok ebből a politikai alapállásból igyekeznek szembeszállni „a tőlük folyamatosan távolodó”, Párizsban, Berlinben vagy Brüsszelben uralkodó felfogással.
