Sokszor nem tudnak megegyezni a földbérlők és a tulajdonosok

Még mindig vannak tisztázatlan kérdések a földárverések körül – hangzott el Székkutason. A Lázár János és Fazekas Sándor miniszterek fórumára ellátogatók adóterhekkel, méhészettel és örökléssel kapcsolatos kérdésekben is érdeklődtek a politikusoktól.

A miniszterek a Murgács Kálmán Művelődési Házban tartottak fórumot, amelyen szó esett az eddigi mezőgazdasági eredményekről, a jövő terveiről, illetve a választás tétjéről is. Összefoglaló cikkünket ITT olvashatja.

Több lakossági kérdés is érkezett Fazekashoz és Lázárhoz. Egy helyi egyéni vállalkozó megjegyezte, hogy 32 százalékot adózik a bevétele után, ekkora teherrel pedig nagyon nehéz nyereségesen gazdálkodni. Ezen kívül az öröklés körül is vannak gondok, ugyanis például egy fiatalember a nagybátyjától még akkor sem örökölhet földet, ha bejegyzett gazda.

Fazekas Sándor erre azt mondta, az adóterhek valóban nagyok, de néhány évvel ezelőtt még magasabbak voltak. – A további csökkentéshez az kell, hogy növekedjen a gazdaság, és újabb munkahelyek létesüljenek, mivel ha többen adóznak, akkor jobban eloszlik a teher – válaszolt a miniszter.

Az örökléssel kapcsolatban pedig azt mondta, ezen a területen még bőven akad teendő. Egy olyan szabályrendszert terveznek kialakítani, amely által a felszabadult földekkel ténylegesen a földműveseket segítik.

Volt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a méz nagykereskedelmi árai nagyon alacsonyak, a gazdák közül pedig – egyrészt nyelvtudás hiánya miatt – csak nagyon kevesen tudják külföldre exportálni a termékeiket. Itthon 2 euró, a franciáknál 10 a felvásárlási ár.

A földművelésügyi miniszter reagált: néhány éve valóban összeomlott a mézpiac, de már elindult a marketing, hogy emelkedjen a hazai fogyasztás. Ha ez megvalósul, nem lesz szükség külföldi árusításra.

Több gazda arra panaszkodott, hogy a földárveréseket követően az új tulajdonosok nem fogadják el a bérlők haszonbérleti szerződéseit. Van, ahol a tulajdonos a 2037-ig érvényes állami szerződést sem veszi figyelembe.

A fórumon résztvevők továbbá jelezték, hogy hiába volt a bérlőknek elővásárlási joguk, nem ők kapták meg az árveréseken a földterületeket, hanem orosházi, békéssámsoni és vásárhelyi gazdák.

Hibát követett el az, aki nem indult az árveréseken, hanem mindössze az elővásárlási jogában bízott, holott az állam kedvező hitelt nyújtott a bérlőknek. Ha valaki megvárta, hogy véget érjen az árverés, és csak utána akart élni a jogával, akkor bizony előfordulhat jogvita– válaszolt Lázár János. Hozzátette, a tulajdonosoknak azonban el kell fogadniuk a bérlői szerződéseket.

Fazekas Sándor ezt azzal egészítette ki, hogy Székkutason és környékén 23 fő részére 900 hektárnyi földet értékesítettek. A földtörvény szerint helyben lakó gazdának az adott településen és annak 20 kilométeres körzetében élők minősülnek. Így egy vásárhelyi gazda vásárolhatott székkutasi földet, de cserébe a kutasi mezőgazdász is vehetett szántót Vásárhelyen. A miniszter még megjegyezte: ettől függetlenül, ha valaki bármilyen „zsebszerződésről” tud, akkor érdemes feljelentést tenni, hogy az illetékes hatóságok vizsgálják ki az ügyet.