Nevelt őzeket terelhettek puskacső elé a vásárhelyi cég vadászatain

Két órán át faggatták ma délelőtt a Hódmezővásárhelyi Járásbíróságon azt a szakértőt, aki a Nemzeti Nyomozóiroda felkérése vizsgált meg 49 fotó alapján olyan trófeákat, melyeket nem vittek trófeabírálatra és a járási ügyészség szerint olyan illegális vadászatokon ejtették el külföldiek, melyeket az egyik vásárhelyi vadászatszervező kft. szervezett 2010. júliusa és 2011. szeptembere között Magyarország területén.

A vádirat szerint a vadászatokat három vádlott, az elsőrendű B. Zsolt, akit 7 rendbeli, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással, 57 rendbeli közokirat-hamisítással és 49 rendbeli hamis magánokirat felhasználásával vádol az ügyész, a másodrendű dr. B. Ádám és a harmadrendű M. Mihály szervezte, a többi vádlott szállítóként, résztvevőként működött azokban közre. A svájci, francia, olasz, osztrák, dán és német sértettek őzbakra kívántak vadászni, az elejtett bakok trófeáit pedig haza is akarták vinni. A vádlottak a vadászatok során korábban zárt térben tartott, ivartalanított őzbakokat vittek közvetlenül a vadászat előtt az elejtés helyére, amely tényt a külföldi vadászokkal nem közölték. A trófeákat a vádlottak nem vitték a vadászati hatóság elé hivatalos trófeabírálatra, így azok felett a külföldi vadászok rendelkezési jogot nem szerezhettek. A külföldiek az elejtett vadak után abban a hiszemben fizettek a vádlottaknak, részben közvetítőn keresztül, hogy a trófeák hivatalosan megilletik őket. A vadászatok jogszerűtlen mivolta leplezése érdekében a vádlottak a sértetteknek hamis lőjegyzéket, illetve trófeabírálati lapot adtak. A sértetteknek okozott kár mintegy 119 millió forint.

B. Zsolt egyébként már a tavaly novemberi tárgyaláson beismerte, hogy okiratot hamisított. Akkor ezt azzal indokolta, hogy a vendégeit fogadó vadásztársaságoktól rendre hiányos dokumentációt kapott a trófeákkal, és úgy tűnt praktikusnak, ha nem szól nekik, hanem ő gyárt ilyeneket. De akkor is így tett, amikor egyébként törvényesen zajlott a vadászat, mert nem igazodott el azon, amit az üzletfeleitől kapott. Mint mondta nagyon megbánta mindezt. Azt viszont határozottan állította, hogy nem tudott arról, hogy nevelt őzeket vittek volna a puska elé a partnerei. Annyit azonban hallott a 49 éves, erdésztechnikus, vadgazdálkodási szakmérnök végzettségű cégvezető, aki negyedszázada foglalkozik külföldiek vadásztatásával, hogy egyiküknek van valamilyen vadaskertje.

A tizenegy vádlott közül négyen jelentek meg a ma délelőtt Pásztor Anikó bíró tanácsa előtt, tíz ügyvéd kíséretében. A bíró és az ügyvédek a tárgyalás elején mintegy 2 órán át faggatták a még 2013-ban készített jelentéséről az szakértőt. A kérdések nyomán kiderült, hogy a Heltai Miklós a Nemzeti Nyomozóirodától 49, CD-n kapott, részben gyenge minőségű fénykép alapján készítette el szakvéleményét. A fotók alapján azt azonban nem lehet megállapítani, hogy az elejtett állatok vadon éltek-e korábban, vagy háznál nevelték azokat.

Mint kiderült: elképzelhető, hogy a zárt területen nevelt bakokat elkábítsák, a vadászterületre szállítsák, ott felébresszék, hogy aztán egy vadász, a földről felkelt vadat azonnal lelőhesse. Mindehhez a szakértő szerint őzek esetében egy ember is elég, s ha illegálisan szerezte be az altatószert, akkor állatorvosi segítségre sem volt szüksége az altatáshoz és az ébresztéshez. Ha azonban a szarvasról van szó, akkor ahhoz már – testsúlya miatt – négy-öt emberre is szükség lehet.

M. Mihály, a cég ügyvezetője a tárgyaláson ismertetett korábbi vallomásában részben elismerte bűnösségét, mégpedig azzal, hogy elismerte egy vadászatot – melyen azonban ő nem vett részt, csak odaszállította a vendéget – követően megtudta egy dán vadász valóban egy korábban zárt térben tartott őzbakot ejtett el. Hozzátette, hogy a vadásznak azonban nem ez, hanem a minél nagyobb trófea számított. Azt is elmondta, hogy csak utólag szerzett tudomást arról, hogy a trófeához készült papíron alaki átírta azok adatait. M. Mihály vallomásában arra is kitért, hogy a trófeákat, melyeket dobozban kapott meg, ő szállította ki a vadászhoz, majd a kapott pénzzel elszámolt az elsőrendű vádlottal, a cég tulajdonosával.

L. László vádlott a bíróságon elmondta, hogy korábban engedéllyel valóban tartott  7 őzet lőkösházi otthonában. A szakhatóság évente ellenőrizte is ezért és mindent rendben talált, de az állományt 2010 előtt felszámolta, így azokból nem kerülhettek ki a vádiratban szereplő állatok.

A tárgyaláson az is kiderült, hogy a vadászoknak, köztük egy 50 éves tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező hivatásos vadászként is dolgozott osztráknak sem tűnt fel, hogy valami furfangosság lenne a lővonalukba került vadak vagy a vadászat körül. A dán vadász egyébként 41 millió forintot fizetett azért, hogy gímszarvasra, őzre, vaddisznóra vadászhasson. A trófeáit megkapta, de később kiderült, hogy az agancsok, agyarak törvénytelenül kerültek a birtokába.

A tárgyalás júniusban folytatódik.