8-12 ezer nyugdíjas tért vissza a munkaerőpiacra

A nyugdíjas szövetkezetek segítségével 8-12 ezer nyugdíjas korú dolgozó tért vissza a munkaerőpiacra és számuk további 30 ezerrel bővíthető – mondta Szatmáry Kristóf, a Fidesz országgyűlési képviselője a Nyugdíjas Szövetkezeti Szakmai Napok fórumsorozat szerdai budapesti záróeseményén.

A politikus hozzátette: már körülbelül 1000 olyan cég van, amelynek szüksége van erre a típusú foglalkoztatásra, és már 3-5 milliárd forint értékű szerződésállomány köthető  a nyugdíjas szövetkezetekhez.A rendezvénysorozatot a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Közész) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szervezte.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára a közlemény szerint arra mutatott rá, hogy a nyugdíjas szövetkezeti rendszer olyan érdekeltségi rendszert teremtett, amelyben minden szereplő számára, így a nyugdíjas munkavállalóknak, az őket befogadó, illetve általuk alapított szövetkezetnek, valamint a foglalkoztatóknak is kedvező az adózási forma.

Turi Dénes, a Közész elnöke szerint helyes volt és időszerű a kormány kezdeményezése, amelynek hatására 2017 júliusa óta közérdekű nyugdíjas szövetkezetek alakulhatnak Magyarországon.

Bak Klára, a Szövetkezeti Kutatóintézet Nonprofit Kft. szakértője közölte, hogy ma Magyarországon 114 bejegyzett nyugdíjas szövetkezet működik. A szövetkezeti formában ma az öregségi nyugdíjasok vállalhatnak munkát, a nők közül pedig azok is, akik 40 év munkaviszony után mentek nyugdíjba. Ehhez kapcsolódóan a szakértő megjegyezte, hogy a rendezvénysorozaton a résztvevőktől elhangzott, hogy ki kellene terjeszteni a szövetkezeti törvény hatályát például azokra a megváltozott munkaképességű dolgozókra is, akik már közel vannak a nyugdíjhoz.  A pedagógusok és az egészségügyben dolgozók pedig azt sérelmezték, hogy visszatérhetnek ugyan a munkaerőpiacra, de nem az állami szférába, hanem csak a versenyszférában vállalhatnak állást. Bak Klára ezekről a felvetésekről úgy nyilatkozott, hogy a lakosság visszajelzései fontosak, de ahhoz, hogy az ügyben érintett érdekképviseletek pontosan meg tudják határozni, hogy szerintük a szövetkezeti törvényt milyen irányba kell kibővíteni, még további tárgyalásokra van szükség.