Lázár: kampánycélokra használja az ellenzék az egészségügyi dolgozókat

Ötszázmilliárd forintot kölött a magyar állam kórházfejlesztésekre 2010 és 2018 között – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt évek egészségügyi beruházásairól tartott mai sajtótájékoztatóján Hódmezővásárhelyen.

Szavai szerint nyolc évvel ezelőtt egy csődben lévő országot vett át a Fidesz-KDNP kormány, komoly erőfeszítéseket igényelt a helyzet stabilizálása, ezt követően viszont jelentős plusz forrásokat tudtak a – több mint 98 ezer embert foglalkoztató – egészségügy ágazatnak biztosítani. Mint mondta az utóbbi közel egy évtizedben 77 kórházat újítottak fel, országszerte 31 új mentőállomás épült, és további 104-et hoztak rendbe.

Hangsúlyozta, az infrastruktúrafejlesztés mellett nagy előrelépés történt a béremelések tekintetében is. Az orvosok és gyógyszerészek bruttó alapfizetése 97-211 százalékkal nőtt 2010 óta. Egy, a tájékoztatón bemutatott ábra szerint egy rezidens 129 500 forint helyett ma már 255 300, egy kezdő szakorvos 148 400 forint helyett 461 200, egy huszonöt éve praktizáló doktor vagy gyógyszerész 216 900 forint helyett 529 700, egy negyven éve dolgozó gyógyító pedig 262 300 forint helyett 575 100 forintot kap a munkájáért.

Elhangzott, a szakdolgozók alapbére is 76-110 százalékkal emelkedett. Felsőfokú végzettséggel egy kezdő egészségügyi dolgozó fizetése ma 237 400 forint, huszonöt illetve negyven év munka után pedig 303 500, illetve 344 900 forint.

(Középfokú végzettséggel ugyanezen felosztás szerint egy szakdolgozó bruttó bére 191 900, 238 200, valamint 267 100 forint.)

A politikus hangsúlyozta, nem szeretnék ,,homokba dugni a fejüket”, látják, hogy további béremelésekre és fejlesztésekre van szükség, de mint mondta, meglátása szerint a folyamatok ,,jó irányba haladnak”.

Egy újságírói kérdésre a Független Egészségügyi Szakszervezet ma délutánra tervezett tüntetése kapcsán úgy nyilatkozott, a kormány ,,nagyra becsüli az egészségügyi dolgozók munkáját”, ,,megértéssel van a problémáik iránt”, épp ezért elkötelezett a további béremelések és az érdeképviseletekkel folytatott egyeztetések mellett.

Hozzátette, az ellenzéki pártok eszközként tekintenek az egészségügyre a választási kampányban, felhasználják az egészségügyi dolgozókat a politikai céljaik érdekében, ,,a kormányra azonban két választás között is számíthatnak”.

Vásárhely és Makó

Számos pesszimista jóslat és kritikus hang ellenére teljesítettük a Hódmezővásárhely és Makó kapcsán tett ígéretünket – mondta immáron a 2013-as kórházösszevonás kapcsán a két város országggyűlési képviselője. Szavai szerint ha a két kórház nem olvadt volna össze a vásárhelyi ma sokkal rosszabb helyzetben lenne, az egykor csődközelben lévő hagymavárosi betegellátó pedig nem is létezne.

Elhangzott az elmúlt években 7,6 milliárd forintot költött az állam a vásárhely-makói egészségügyi központra. Ehhez jönnek még hozzá az európai uniós támogatások, és a tb-finanszírozáson felül nyújtott, összesen csaknem 4,1 milliárd forintos működési támogatás.

(Borítókép: vizsgálat a hódmezővásárhelyi kórház szülőszobájában; illusztráció; forrás: MTI/Rosta Tibor)