Marosvásárhelyi iskolaügy: Románia szégyenének tartja az RMDSZ az alkotmánybíróság döntését

Románia szégyenének nevezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség azt, hogy a román alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette egy kisebbségi iskola, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium megalapításáról rendelkező törvényt.
Az alkotmánybíróság döntése felháborító. Csalódottak vagyunk, közösségünk is csalódott. Nem demokratikus jogállam az, ahol a parlament sem tudja az alkotmány biztosította kisebbségi jogokat érvényesíteni – idézte a szövetség közleménye Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét.
A magyar közmédiának nyilatkozva úgy értékelte a helyzetet, hogy a döntés ,,azt üzeni a magyar közösségnek, hogy sem az önkormányzat, sem a parlament nem képes, nem akarja, vagy nem tudja érvényesíteni az alkotmányban előírt kisebbségi jogokat”.
Mint ismeretes, a Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején (egy, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészi eljárásra hivatkozva) felfüggesztette a magyar tannyelvű katolikus líceum működését. Az ügyben hónapokon át nem történt előrelépés, a hatóságok egymásra mutogattak, így az RMDSZ egy törvénytervezetbe foglalta a gimnáziumalapítást, majd benyújtotta azt a parlamentnek.
A jogszabályjavaslat kapcsán a Nemzeti Liberális Párt és a Népi Mozgalom Pártja is előzetes normakontrollt kért az alkotmánybíróságtól. A jogi érvelés szerint Romániában kizárólag az önkormányzatok javaslatára, miniszteri rendelettel lehet iskolákat alapítani, így az RMDSZ tervezete sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét. (A Népi Mozgalom képviselői mindemellett különböző nacionalista szólamokkal támadták az RMDSZ-t. Eugen Tomac, a párt frakcióvezetője például úgy nyilatkozott, ,,a törvény mögött Magyarország áll, mely így akarja megalázni Romániát a centenárium évében”.)
Az alkotmánybíróság végül azzal dobta vissza a törvényjavaslatot, hogy a parlament csak általános érvényű jogszabályokat hozhat, nem szabályozhat egyedi eseteket. Indoklásukban helyt adtak azon érveknek is, miszerint az iskolaalapítás az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, azaz nem a parlament asztala.
A taláros testület leszögezte: a normakontroll során nem vizsgálták a kisebbségek jogát az anyanyelvű oktatáshoz.
(Borítókép: illusztráció; forrás: RMDSZ)