Elkezdődött a Szeviép alvállalkozóinak kárrendezése

Elkezdődött a Szeviép Zrt. ki nem fizetett alvállalkozóinak kárrendezése, az érintettek március 31-ig jelenthetik be igényüket a székhelyük vagy lakóhelyük szerinti kormányhivatalban.

Szabó Bálint az alvállalkozók egy részét képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője a döntésről tartott keddi sajtótájékoztatóján elmondta, a Szeviép-ügynek 433 károsultja van, melyek közül mintegy 110 cég maradt talpon. Ezek átlagosan 30 millió forintos kártérítést kapnak. A kárrendezésre mintegy 3 milliárd forint állami forrás szükséges.

A jogász szerint a cég vezetői ellen folyó büntetőeljárás végén a vádlottak zárolt vagyonából az állam hozzájut az alvállalkozóknak megelőlegezett összeghez.
A kormány intézkedése a károsult cégeknél csaknem 4 ezer, az alvállalkozói és beszállítói kört is beleértve 20 ezer – zömében dél-alföldi – munkahely megmaradását teszi lehetővé – mondta az ügyvezető.

Szabó Bálint hangsúlyozta, a Szeviép-ügy lényege, hogy a szegedi nagyberuházásokon nyertes Szeviép Zrt.-ből “milliárd számra talicskázták ki az önkormányzati és állami közpénzeket a helyi és az országos szocialista politikusok és hozzá tartozó oligarchák”. “A szocialista korrupciós gépezet működött és ennek károsultjai az érintett alvállalkozók” – tette hozzá.

Az ügyvezető elmondta, a kárrendezésről Lázár Jánossal, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel megállapodtak abban, hogy a károsultak helyére belépő állam a büntetőeljárásban sokkal határozottabb perbeli képviseletet fog ellátni.

Szabó Bálint úgy fogalmazott, “a magyar igazságszolgáltatás ezt a vállalkozói kört magára hagyta”. Az ügyvezető szerint “megrengeti a közbizalmat”, hogy az ügyben az igazságszolgáltatás nyolc év alatt nem jutott el az elsőfokú ítéletig sem.

“Az igazságszolgáltatásnak tennie kell a dolgát, és ha megvették esetleg (.) valamelyik bírót”, akkor az eljárást is el kell vinni Szegedről – mondta a jogász, hozzáfűzve: megengedhetetlen, hogy az ügyben ne szülessen mihamarabb méltányos jogerős ítélet.

A szegedi polgármesteri hivatal közleménye szerint Szabó Bálint a Fidesznek dolgozik, feladata folyamatosan ügyeket generálni Botka László körül. Lázár János kancelláriaminiszter most közpénzből fizeti ki őt ezért: Szabó Bálint Szeviép-károsultaktól befolyó sikerdíja sok száz millió forint lehet – írták.

Az első Orbán-kormány a Szeviépet 28 állami beruházásba vonta be, ami ebből 15 milliárd forinthoz jutott. Az akkor még fideszes szegedi városvezetés is adott megbízásokat a fénykorában hatalmas szegedi építőipari cégnek és Hódmezővásárhely is dolgoztatott a vállalkozással – tudatták.
2009-ben 14 ezer cégbedőlés volt az országban. Ezek egyikében sem vállalta be a kártalanítást az állam, csak a Szeviép esetében – egy hónappal a választások előtt – áll a közleményben.

A Magyar Közlöny hétfői számában megjelent kormányrendelet szerint a méltányosságon alapuló kárrendezésben azok a mikor-, kis- és középvállalkozások részesülhetnek, melyeknek az építőipari cég felszámolási eljárásában nyilvántartásba vett vagy a felszámoló által igazoltan behajthatatlan követelése, a büntetőeljárásban bejelentett polgári jogi igénye, illetve olyan követelése van, mely érvényesítése érdekében polgári eljárás folyik.

Nem jogosult a kárrendezésre a Szeviép Zrt. kapcsolt vállalkozása, valamint pénzügyi intézmény és pénzforgalmi szolgáltató.

A kárrendezés maximális mértéke a csekély összegű támogatásokra vonatkozó uniós rendelet alapján nem haladhatja meg a 200 ezer, közúti árufuvarozást végző vállalkozás esetében a 100 ezer eurót.

A károsultakat megillető követelés a kárrendezési összeg és járulékai erejéig a magyar államra száll át.ű

A Szeviep Zrt. 2009. április 18-án vált fizetésképtelenné, majd az eredménytelen csődeljárást követően a bíróság 2010. augusztus 13-án rendelte el a cég felszámolását. A rendelkezésre álló határidőn belül 490 hitelező 5,87 milliárd forint igényt jelentett be.

A Szeviep Zrt. három egykori vezetője ellen csődbűntett minősített esete miatt indult eljárás a Szegedi Járásbíróság előtt. A vádirat szerint a cégvezetők döntése alapján a vállalkozás vezetőinek döntése alapján rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben, vagy részben a Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek, sportszervezeteknek.

(Borítókép: tüntető alvállalkozók a Szeviép irodaháza előtt 2010-ben; illusztráció; forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)