Hazahozták Magyarország aranytartalékát
Visszakerült Magyarországra az ország aranytartaléka – írja a Magyar Nemzeti Bank egy keddi közleménye nyomán az MTI.
A beszámoló szerint hozzávetőleg 100 ezer unciáról, azaz mintegy három tonnáról van szó. Jelenlegi árfolyamon összesen 130 millió dollárt (körülbelül 33,1 milliárd forintot) ér.
Az ország aranyát eddig Londonban őrizték a jegybank megítélése szerint azonban a hazahozatala ,,tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat”.
Mint írták, az elmúlt években számos ország döntött úgy, hogy otthon tartja az aranykészletét; az MNB döntése ,,összhangban van a nemzetközi trendekkel”.
Hetven tonna aranyunk is volt egykoron
A jegybank tájékoztatása szerint az MNB 1924-es alapítása óta rendelkezik aranytartalékkal. Ennek mennyisége a második világháborúig folyamatosan nőtt. 1945-ben már csaknem 30 tonnánnyi aranyrudat és érmét őriztek a bank széfjei. A háború utolsó évében az ország aranykészletét az ausztriai Spital am Pyhrn-be vitték, de 1946-ban maradéktalanul megkerült.
A rendelkezésre álló adatok alapján a hetvenes évek első felében 65-70 tonna körüli szintre emelkedett az aranytartalék mennyisége, amely 1989-re 50 tonna körüli szintre csökkent. A Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer felbomlását követő időszakban az aranytartalék jelentős változását befektetési- és spekulatív megfontolások befolyásolták. Az 1980-as évek végén született döntés arról, hogy az MNB aranykészletét a minimális szintre kell csökkenteni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy rövid idő alatt 10 tonnára zsugorodott az aranytartalék, majd 1992-re a mai, 3 tonna körüli szintre csökkent – olvasható a jegybanki bszámolóban.
Az előadott nemesfémekbők származó devizabevételt az kilencvenes évek elején az akkor likvidebbnek tartott és még magasabb várható hozammal kecsegtető külföldi állampapírokba fektették.
A 2008-as pénzügyi világválság alapjaiban átírta a jegybankok aranytartalékokkal kapcsolatos magatartását. Az arany immáron nem pusztán befektetési termék a jegybankok számára, hanem olyan stratégiai eszköz, amely alkalmas az ország iránti bizalom erősítésére külföldön és belföldön egyaránt. A tradicionális tartalékeszköz ilyen módon egyre nagyobb mértékben, ismételten gazdaságstratégiai szereppel is bír – áll még a beszámolóban.
