Finn filmes forgatott a Galambban

Tommi Rajala finn filmes és egyik makói riportalanya, Mitykó Sándor tanár
Nem mindennapi vendége volt a makói Galamb József Mezőgazdasági Szakgimnáziumnak: egy finn filmes töltött el egy teljes napot az intézményben. Tommi Rajala az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének, vagyis a FAÓ-nak a megbízásából látogatott el a Maros-parti városba, hogy egy agrárinformatikai filmet készítsen.
Horváth Zoltán igazgató is a filmes áldozata lett
– Egy pályázatnak köszönhető a látogatás, s nem csupán nálunk forgatott Tommi Rajala, hanem elkísértük egy kiszombori tehenészetbe is, hogy ott is megtapasztalja, milyen technológiát is alkalmaznak – nyilatkozta Horváth Zoltán. A Galamb igazgatója kiemelte: az a cél, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy most már a mezőgazdasági oktatásban is egyre jobban előtérbe kerül az alkalmazott agrárinformatika. Horváth Zoltán ezzel kapcsolatos gondolatait itt találja:
##audio:5413##
Tommi Rajala az öreg kontinens szinte valamennyi országában forgatott már, de készített hasonló anyagokat Afrikában is. Munkájának a célja, hogy az érintett szakemberek megtapasztalják, milyen mezőgazdasági folyamatok, törekvések zajlanak az egyes országokban. A Galambban készített anyagnak igen illusztris lesz a nézőközönsége, – Tavasszal Oroszországban rendeznek egy nagyszabású mezőgazdasági világkonferenciát, melyen számos agrárminiszter is részt vesz, s előttük vetítik le ezt a filmet – tudtuk meg a finn filmestől. Beszélgetésünk során Papócsi László Gábor, a gödöllői Szent István Egyetem munkatársa volt a tolmács.
A skandináv érdeklődőnek többek között egy modern számítógépes rendszerrel felszerelt traktort is bemutattak. A gép a csanádpalotai Győri család földjein teljesít szolgálatot. – A Galambban végeztem, majd a gödöllői egyetemen szereztem diplomát, s egy rövid időre visszajöttem tanítani a makói szakgimnáziumba, aztán egy évig Ausztráliában, majd kilenc hónapig az Amerikai Egyesült Államokban dolgoztam egy-egy farmon, s most újra a saját gazdaságunkban tevékenykedem – sorolta Győri László. A fiatal palotai gazdálkodó nem csupán abban látja a különbséget az ausztrál, az amerikai, illetve a magyar gazdaság között, hogy első kettő sokkal jobban gépesített. Hanem abban is, hogy ott figyelembe veszik a gazdák érdekeit. – Én hiába fejlesztem a gazdaságom, ha a földemet úgy keresztül-kasul szabdalja az autópálya, kisebb utak, illetve az elektromos felsővezetékek, hogy géppel szinte esélytelen rajta a munka – panaszolta a gazdálkodó. Győri Lászlót hallja:
##audio:5414##
Munkatársunktól. K.