Vásárhely24.com archívum
Balog Zoltán: A hazugság ellen küzdeni kell!
2018. február 22.
- Úgy tűnik, a mostani vásárhelyi polgármester-választás kampánya megosztotta a helyi egyházi közösségeket. Ön szerint az ilyen jellegű politikai viták gyöngítik az egyházakat?
- Egy jó közösség képes az eltérő politikai véleményeket befogadni és megvitatni. A jó viták alapvetően nem gyengítik, inkább tovább erősítik az egyházi közösségeket. Az egyházak nem politikai pártok: tudnunk kell úgy beszélni a közösség ügyeiről és a közéletről, hogy abból ki legyen zárva a pártpolitikai érdek.
- Németh László esperes-plébános a vásárhelyi katolikus híveknek azt javasolta, Hegedűs Zoltán kormánypárti jelöltet támogassák. A katolikus hitével kampányoló Márki-Zay Pétert ugyanakkor felszólította, hogy ne rágalmazzon. Politizálhat egy pap vagy lelkész a szószékről?
- Egy lelkipásztornak nem csak lehetősége, hanem kötelessége is közéleti ügyekben megnyilvánulni. Egy lelkésznek az élet dolgairól – az egyházi értékek mentén – ítéletet kell alkotnia és ezt meg is kell osztania a hívekkel. Bízom benne, hogy Magyarországon a katolikus papoknak is joguk van ehhez. Ami a vásárhelyi esetet illeti: ha a református közösségemben valaki kiállna a világ elé azzal, hogy ő ennek az egyháznak a tagja, és Budapesten diktatúra van. Nos, akkor nekem őt kötelességem lenne helyreigazítani. Egyrészről azért, hogy ne keverje botrányba a közösséget, másrészt hogy valótlanságokat ne beszéljen. A hazugság ellen küzdeni kell! Azt állítani, hogy Magyarországon diktatúra van, nettó hazugság.
- Milyennek látja a hódmezővásárhelyi kampányt?
- Biztos vagyok benne, hogy a vásárhelyi polgárok a teljesítményt nézik. Ha józanul döntenek, tovább támogatják a már megkezdett munkát.
- A kormányfő úgy nyilatkozott, hogy Magyarországot több generációs országnak képzeli el, ahol minden nemzedék megtalálja a maga helyét. Mit értett ezen a miniszterelnök?
- Nagyon fontos kérdés a nyugdíjasok megbecsülése. Ők tartották életben és építették ezt az országot akkor, amikor mi még nem is voltunk. Egykor a szüleink és a nagyszüleink vállaltak felelősséget értünk, most mi kerültünk abba a helyzetbe, hogy mi vállalunk felelősséget a saját szüleinkért. Ez a nemzedékek szolidaritása. A 21. századra megnőtt az átlagéletkor, megnőtt az egészségben töltött évek száma, ezért fontos, hogy a nyugdíjasok ne érezzék magukat a partvonalra téve. Biztosítani kell, hogy – ha akarnak – nyugdíj mellett dolgozhassanak. Ezért teremtettük meg a nyugdíjas szövetkezetek lehetőségét. Emellett él és marad a „Nők 40”, melyet mi úgy hívunk: „nagymama nyugdíj”. A fiatal nagymamák el tudnak menni az unokákra vigyázni. Az édesanyák pedig dolgozhatnak. Ezek az intézkedések mind arról szólnak, hogy az időskorúaknak lehetőségük legyen arra, hogy aktívak maradjanak. A magyar történelemben először fizetett egy kormány nyugdíjprémiumot. A gazdasági növekedésünk – a nemzetgazdasági miniszter tájékoztatása szerint – a második legjobb lesz egész Európában. Eljutottunk odáig, hogy ne csak jobban éljünk, hanem szebben is.
- 2023-ban Magyarország adja Európa kulturális fővárosát. Erre a címre hét magyar város is aspirált. A múlt héten, egy brüsszeli bizottság előtt mutatták be a jelentkezők a pályázataikat, amelyeket bírálók gorombán lehúztak. Fehérvárnál azt kifogásolták, hogy a bemutató prezentációs anyagban túl sok a kereszt és csak a fehér középosztályban gondolkoznak, a migránsokban nem. Ugyanakkor nem értették a különbséget a kultúrák együttélése és a multikulturalizmus között. Hallott az esetről?
- Szóban értesültem az ott elhangzottakról, de a jegyzőkönyvet még nem láttam. Minden jogi lehetőséget meg fogok ragadni, hogy ha valóban ilyen alapon született a döntés, azt ne csak visszautasítsuk, hanem meg is változtassuk. Ezek a városok – beletartozik Székesfehérvár és Eger is – mind arról nevezetesek, hogy a hagyományos nemzetiségi együttélésnek kiváló helyszínei. A hagyományos együttélést, ami alapvetően Európában és Magyarországon a kereszténységen alapul, mi azt komoly értéknek tartjuk. A kereszt jó szimbólum arra, ami alatt ez a gazdag és sokszínű világ egyfajta egységet mutat. Ez a keresztény kultúra egyik megnyilvánulása.
- Látszik, hogy Nyugat-Európában a keresztény örökséget akarják felszámolni. Nagy port vert fel, hogy Franciaországban II. János Pál pápa emlékmű keresztje miatti botrány. Mit tapasztal Németországban?
- A kommunista NDK-ban tanultam, ahol a keresztkérdés komoly pártfejesek bukásával járt. A berlini tévétorony tetején van egy gömb, aminek a felületét úgy csiszolták meg, hogy amikor rásütött a nap, egy gyönyörű világító kereszt látszódott. Iszonyatos botrány kerekedett ebből: még az erről készült képeslapokat is bevonták. A kereszt elleni küzdelem a pogány Római Birodalomban kezdődött és folytatódott mindenfajta diktatúrákban. A nemzeti és a nemzetközi szocialisták is üldözték. Napjainkban egy ultraliberális világnézet számolna le ezzel a keresztény szimbólummal. Saját közösségemben azt szoktam mondani: legyünk büszkék rá, hogy még ilyen fontosak vagyunk! Olyan kihívásnak, provokációnak tartom, amire pozitív választ kell adni. Örülni kell, hogy hitvallók lehetünk. Ez nem menti fel azokat, akik ilyen módon akarják purifikálni a kultúrát, a közéletet és az oktatást. Egészen biztos, hogy nemcsak a saját sírjukat ássák, hanem a miénket is. Ha ezeket a gyökereket elvágjuk, Európa nem lesz az a jó hely, amivé elsősorban a kereszténység tette. De nyugaton is egyre többeknek van elege ebből a véleménydiktatúrából. A jövendő bajor miniszterelnök azt mondta hamvazószerdán: vigyük vissza a kereszteket az iskolákba.
Balog Zoltán Hódmezővásárhelyen. Fotó: Bornemissza Péter/Vásárhely24
Balog Zoltán Rapcsák András festménye előtt a hódmezővásárhelyi városházán Fotó: Bornemissza Péter/Vásárhely24
Címkék:
Hódmezővásárhely Márki-Zay Péter Hegedűs Zoltán egyház polgármester-választás 2018 Balog Zoltán Németh László református egyház római katolikus egyház európa kultúrális fővárosa
