Vásárhely24.com archívum
Lázár János: A fejlődés vagy a politikai polgárháborúk időszaka következik Hódmezővásárhelyen
2018. február 21.
- Méltó viselkedésre szólította föl mindhárom polgármester-jelöltet. Miért?
- Mert Hódmezővásárhely a legfontosabb. Egyetlen kampánynak sem lehet az a célja, vagy eredménye, hogy a város rossz hírét keltsék. Aki úgy akarja saját magát népszerűsíteni, hogy közben lejáratja a várost és megszégyeníti ezt a közösséget az egész ország előtt, méltatlan és alkalmatlan arra, hogy polgármester legyen. Sajnos, a kampány csorbát ejtett a város hírnevén. Az országos sajtóban Hódmezővásárhely ma ismét egy kicsit a botrányok városa lett és nem a sikereké. Nap, mint nap jelennek meg hírek az Indexen, a HVG-n, az RTL Klub, vagy a HírTV műsoraiban, amelyekben meg akarják mondani Budapestről, hogyan szavazzanak, és mikor döntenek jól a vásárhelyiek. Kifejezetten bántó, vidéki létünkben, vásárhelyiségünkben sértő megjegyzésekkel van tele a sajtó és a közösségi média. Helyben pedig egy megosztó és gyűlöletkeltő kampány zajlik. Ez a város nem ezt érdemli. Sem az országos sajtótól, sem olyanoktól, akik a polgármesteri kampányban bizalmat kérnek a vásárhelyiektől.
- Három jelöltet szólított meg, de Márki-Zay Péternek üzent. Mit tanácsolna a független jelöltnek, hogyan lehetne sikeres a közéletben?
- A személyes kudarcok és a sikertelenség nem orvosolható a politikával. A személyes sérelmeket nem lehet egy közösség érdekeivel összetéveszteni. A politika közügy. Aki polgármester szeretne lenni, nem kampányolhat azzal, hogy a város egyik felét lámpavasra fogja húzni. A polgármesternek mindenkiért dolgoznia kell. Azokért is, akik rá szavaztak és azokért is, akik nem.
- Ön a fórumain azt állítja, hogy Vásárhely akkor lesz nyertes, ha Hegedűs Zoltánt szavazzák meg polgármesternek. Mi történik, ha Márki-Zay lesz a befutó?
- Abból, hogy egy polgármesternek nincs meg a többsége a képviselő-testületben két dolog következhet. Az egyik, hogy kompromisszumokkal és együttműködéssel meg tudja teremteni a munkájához szükséges támogatást, a másik, hogy a város lebénul és politikai polgárháború következik. Tekintettel arra, hogy az érintett jelölt éppen kandeláberekre akarja húzni a fideszeseket, nem tartom valószínűnek, hogy az együttműködésre törekszik. Marad tehát a káosz, és az öncélú harc, amelynek Vásárhely csak a vesztese lehet, hiszen a vita közben rengeteg lehetőségtől esünk el. Ráadásul sem a város, sem én nem hallottam egyetlen olyan érvet sem, ami azt bizonyítaná, miért lesz jó a vásárhelyieknek, ha nem Hegedűs Zoltán nyer. Zoltán nem országos politikus, nem egy politikai kavarógép, aki nap mint nap újságok címlapjain, vagy tévéműsorokban szerepel, hanem egy alapvetően stabil, nyugodt, normális és kiegyensúlyozott karakter, aki a polgármesterséget munkának és felelősségnek tekinti. Aki nyugalmat, békességet és fejlődést szeretne a városban, annak érdemes rá szavazni, még akkor is, ha nem a kormánypárttal szimpatizál. Hegedűs Zoltán fejlődést, az ellenzéki jelölt harcot ígért. A vásárhelyieknek kell dönteniük.
- Szerencsétlen egybeesés, hogy a polgármester-választás és az országgyűlési választás kampánya egybeesik. Talán ennek tudható be, hogy a független jelölt többet foglalkozik a kormánnyal és az ön személyével, mint a várossal.
- Mint minden szakmának, a politikának is megvannak a maga szabályai. Egy politikusnak – főleg, ha kezdő – meg kell próbálnia fölhívni magára a figyelmet. Abban viszont kételkedem, hogy ennek a lámpavas, a forradalom, a megbélyegzés és a gyűlöletkeltés a jó eszköze. Olyan országban szeretnék élni, ahol ezek az eszközök nem lehetnek sikeresek és eredményesek. Mi a józan többségre számítunk. Nem lehet sikeres polgármester az, akinek egyetlen célja a forradalom. A nap végén az embereket az érdekli, hogy a járda és az út rendben van-e, az életüket ki és hogyan próbálja meg segíteni és javítani. Az országos politikai meccseket majd április 8-án, a parlamenti választások alkalmával lejátsszuk. Az időközi polgármester-választáson a város jövője a tét. Arról hozunk döntést, hogy Hódmezővásárhely nyertes, vagy vesztes város lesz, a fejlődés vagy a politikai polgárháborúk időszaka következik.
- Az ellenzéki kampány mégis inkább Önről szólt, mint a városról.
- Részben nevetséges és szánalmas, részben pedig kiábrándító, hogy egy ember gyűlöletére lehet politikai tábort szervezni. Az a program édeskevés, hogy Lázár János tűnjön el. Attól mi oldódik meg? Több lesz a munkahely, jobbak lesznek az utak? Megoldódnak a város problémái vagy jobban élnek majd a vásárhelyiek? Csak az épít erre kampányt, akinek nincs programja, elképzelése, vagy egyáltalán mondanivalója a városról.
- A kampány fontos kérdése lett a bevándorlás. Mi erről a véleménye?
- Az Európai Unió folyamatosan nyomás alatt tartja Magyarországot. Az, aki politikai munkára, egy közösség vezetésére jelentkezik, nem teheti meg, hogy ebben a kérésben nem foglal állást. A mellébeszélés és a ködösítés időszaka pedig véget ért. Magyarország polgárai világosan és egyértelműen jelezték a népszavazáson, nem támogatják, hogy Magyarország illegális bevándorlókat fogadjon be. Az a legkevesebb, hogy ebben a kérdésben a polgármester-jelöltek is világosan és egyértelműen fogalmazzanak. Hegedűs Zoltán minden lakossági fórumon elmondja, amennyiben bizalmat szavaznak neki a vásárhelyiek, egyetlen bevándorlót sem enged be a városba. Az összellenzéki támogatással induló jelölt úgy tűnik, ezt másként gondolja, hiszen arról beszél, az Európai Unió elvárásainak megfelelően kell kezelnünk a bevándorlást, Magyarország érdekeitől függetlenül.
- Az elmúlt években 200-250 milliárd forint érkezett Hódmezővásárhely és Makó térségébe: autópálya, tram-train, ipari parkok stb. Mit tart a legnagyobb eredménynek?
- Vásárhelyen 2010-ben 3.450 regisztrált álláskereső volt, most pedig 600 van. Makón hasonló a tendencia. A választókerületemben mindenhol 4 százalék alatt áll a munkanélküliség. Fontosak az infrastrukturális-fejlesztések és a jóléti beruházások, de a legfontosabb, hogy az embereknek legyen munkájuk és a munkából boldogulni tudjanak. Eddig több mint 700 ezer új munkahelyet hoztunk létre, gyakorlatilag felszámoltuk a munkanélküliséget. Ebben a választókerületben ennek óriási a jelentősége. Abban a pillanatban, ahogy az embernek van munkája, más a hozzáállása az élethez, megváltoznak a kilátásai, a lehetőségei és az egész élete. A munkanélküliség csökkenésének közösségformáló ereje van, jó irányba befolyásolja a települések belső életét is. Az, hogy a keresőképes lakosság nem szociális segélyre és közmunkára szorul, itt tartja az embereket és fejlődési pályára állítja a kistelepüléseket.
- A munka mellett a munkabér is fontos. Sokan Németországba, Ausztriába vagy Nagy-Britanniába mennek dolgozni magasabb fizetésért.
- 2010-ben 74 ezer forint volt a minimálbér, most 138 ezer forint. Az átlagkereset bruttó 300, nettó 200 ezer körül van, míg az átlag nyugdíj ebben a térségben 100-105 ezer forint. A legfontosabb, hogy mindhárom emelkedő tendenciát mutat. Ha ez az ütem marad a munkahelyteremtésben, egy év múlva több lesz az üres álláshely, mint a munkát kereső. A munkabérnél javítottunk, de még nagyon sok dolgunk van. Magyarországon a minimálbér 400 euró, Németországban 1500, az egy főre eső GDP Ausztriában 40 ezer euró, míg itthon 11 ezer euró egy évben. Az elkövetkező években azon fogok dolgozni, hogy a munkabérek emelkedjenek: nőjenek a közszférában, az iskolákban, az óvodákban, a kórházakban, és emelkedjenek a magánszférában is. Ha tudjuk tartani az évi 10 százalékos reálbéremelést az komoly előrelépés lesz.
- Kétszer 50 hektáron ipari parkot hoznak létre Hódmezővásárhelyen. Mintegy 5 milliárd forintért infrastruktúra-fejlesztést hajtanak végre és egy munkacsoport hoznak létre, hogy koordinálják a fejlesztéseket. Még nagyon az elején járnak ennek a projektnek, mégis mondana erről valamit?
- A munkabér emelkedésének a gazdasági növekedés a kulcsa. A 4,2 százalékos magyar gazdasági növekedés kétszer akkora, mint az EU átlaga. Nagyobb gazdasági növekedés Vásárhelyen több megrendelést jelent a vállalkozásoknak. A több megrendelés, több eredményt, ami pedig több munkabért a dolgozóknak. Ehhez azonban jobb munkakörülmények is kellenek. A vásárhelyi vállalkozások kinőtték azokat a területeket, azokat a lehetőségeket, amelyek között dolgoznak, ezért az ipari területet bővíteni kell. Ma 1300 vásárhelyi vállalkozás 750 milliárdos árbevételt produkált, ami 100-180 százalékkal növekedett az elmúlt években. Nincs Vásárhelyen olyan munkaadó, aki ne tervezne újabb és újabb beruházást. Ennek helyigénye van. A másik kérdés, hogy mit hozzunk az ipari parkba. A kormánynak vannak stratégiai célkitűzései, amelyek a gazdasági növekedést tovább tudják erősíteni. Az agrárium, az élelmiszeripar, a vegyipar, a járműipar, a könnyűipar a következő négy év nagy gazdasági lehetősége, tartaléka. A kormány nemcsak azt vállalta, hogy megépíti az ipari parkot, hanem azt is, hogy Vásárhelyre irányít befektetőket és beruházókat. Ennek már nem a pénz vagy az infrastruktúra hiánya a fő akadálya, hanem a munkaerő. Ahhoz, hogy Vásárhelyen még nagyobb növekedés, még több jól fizető munkahely legyen, a jól képzett munkaerő a kulcs. Hegedűs Zoltán mellett egy nagyon fontos érv, hogy ismeri a város szakképző rendszerét, oktatási programjának központjában a szakképző rendszer újjáépítése és megerősítése áll. A vásárhelyi szakképzés felpörgetése nélkül nem lesz több új munkahely a városban és nem lesz olyan vállalkozás, aki ide jönne. A jól működő cégek már ma sem találnak megfelelően képzett munkaerőt.
- Választókörzetében összesen 19 település van. Makón és Hódmezővásárhelyen kívül ritkán esik szó Nagylakról, Csanádpalotáról vagy Kövegyről. Milyen kihívások lesznek a következő években, évtizedekben?
- A két városban jelentős a fejlődés, több a munkahely, magasabb a fizetés és csökkentek a szociális nehézségek. A választókerület másik részét azonban olyan 400-500 fős kistelepülések alkotják, ahol a következő években drámaivá válhat a helyzet. Van olyan település, amely – a jelenlegi születésszám mellett – még a mi életünkben kiüresedhet. Magyarországon 800 olyan település van, ami demográfiai szempontból a lét és a nem lét határán billeg. Olyan mértékű az elöregedés, és olyan kevés gyerek születik, ami azt vetíti előre, hogy ezek a települések néhány évtizeden belül meg fognak szűnni. A következő négy év egyik legfontosabb célkitűzése, hogy ezt a folyamatot megfordítsuk. A keleti határ menti területek versenyképességi tartalékot jelentenek az ország számára, hiszen itt van még szabad munkaerő és gazdasági fejlődési lehetőség. Azért szeretnénk dolgozni a következő években, hogy a legkisebb településen is fejlődés legyen, és mindenki boldogulni tudjon.
Fotó: lazarjanos.hu
Csanádpalotán a II. Pünkösdölőn Fotó: lazarjanos.hu
Hódmezővásárhelyen országgyűlési képviselői fogadóórán Fotó: lazarjanos.hu
Címkék:
Makó Hódmezővásárhely Lázár János gazdaság mezőgazdaság interjú fejlesztések polgármester-választás 2018 munkanélküliség
