Németh László aktualitásáról az Emlékpontban
Ez az év az első, hogy a Magyar Írószövetség kezdeményezésére Jókai Mór születésnapján, február 18-án események sorozatával ünneplik a Magyar Széppróza Napját. Hétfőn a hódmezővásárhelyi Emlékpontban az írószövetség Csongrád megyei írócsoportjával közösen ez alkalomból Bogoly József Ágoston irodalomtörténész tartott rendhagyó órát vásárhelyi középiskolásoknak Németh László regényösvényei és a kortárs magyar széppróza útjai címmel.
Forrás: Arany-Tóth Attila
Az előadó Németh László Hódmezővásárhelyen töltött, 1945 és 1948 közötti időszakára és a vásárhelyi élményeit is megjelenítő Égető Eszter című regényére koncentráló előadásában a Bethlen Gábor Református Gimnázium, a Németh László Gimnázium és Általános Iskola, valamint a Gregus Máté Szakközépiskola diákjai előtt kifejtette: a regény főhősnője az egész magyarság számára példaértékű személyiség.
Az 1945-ben bekövetkező változások nyomán olyan megterhelés érte a városban élő embereket, amelyeket fel kellett tudni dolgozniuk. A regény által bemutatott környezetben egy női alak, Égető Eszter mutatta meg azt, amit a görög drámák női alakjai – így Antigoné is – tett, hogy hogyan lehet akár lehetetlen körülmények között is az adott családi miliőben édent létrehozni, még a férfi családtagok akarata ellenében is.
Forrás: Arany-Tóth Attila
A regény leírja az író által csomorkányizmusnak nevezett magatartást: azt a viselkedésmódot, amely dacból, a föld szeretetéből, a temperamentumból és a család iránt való elkötelezettségből építkezik, s amely tovább öröklődik az itt élők között. Németh László, a fővárosból érkezett szerző itt töltött évei alatt mindezt felismerte, analizálta és leírását a fejlődésregényében rögzítette.
Bogoly József Ágoston hangsúlyozta: azért is érdemes ezt a regényt elolvasni, mert megláthatjuk benne őseink gondolkodásmódját, hiszen egy-egy település lelki sajátságokkal is rendelkezik. S bár a szerzők eltávoznak közülünk, műveik a széppróza eszközeivel az adott kor élő valóságát történetmondásként rögzíti a szereplők más-más nézőpontjaiból, miközben az író folyamatos párbeszédben áll a mű mai olvasójával – fogalmazta meg a széppróza hatásmechanizmusát az előadó a Magyar Széppróza Napja kapcsán megtartott rendhagyó órán.
