Lázár: senkinek sem jó, ha egy diák négy végigbukdácsolt év után jön rá arra, hogy szakmát kellett volna tanulnia

Gazdasági fórumot tartottak hétfő este a hódmezővásárhelyi Városházán. A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezte szakmai konferncián előadást tartott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a város országgyűlési képviselője is. Felszólalásában szólt – egyebek közt – oktatáspolitikai kérdésekről, a dél-alföldi régió előtt álló lehetőségekről és kihívásokról, valamint a hazai vállalkozói szektorról is.

,,Polgári példaképek”

Szavai szerint az 1980-as években a vállalkozó kifejezés sokak szemében egyet jelentett az adócsalóval, harminc év alatt azonban jelentősen megváltoztak a viszonyok, teljesen mást értünk ma ,,a vállalkozói lét”, ,,a vállalkozói életforma” alatt.

Ma a vállalkozókban a polgárt, a polgárrá válás lehetőségét kell meglátnunk. Egy támogatásra érdemes példaképet, akikkel egy kezdeményező-támogató viszonyra kell törekednie úgy a magyar államnak, mint az önkormányzatok vezetőinek – mondta a miniszter.

Hangsúlyozta, a kormány adókedvezményekkel, a szakképzés javításával, vagy épp a technológiai fejlesztések támogatásával sokat tehet a hazai kkv-kért, ugyanakkor kulcsszerep jut ebben a munkában a helyhatóságoknak is.

Mint fogalmazott, ma Magyaroszágon a ,,menedzser típusú”, ,,gazdaságszervező” városvezetésnek van jövője, és bár politikai kérdésekben lehetnek véleménykülönbségek, a magyar gazdaság a kooperációban, ,,együttműködés kultúrájának megerősítésében” érdekelt.

Elhangzott még, az utóbbi évek bérpolitikája ellenére ma is ,,visító” különbségek vannak a nyugat-európai és a magyarországi fizetések között – ez vitathatatlanul nagy nyomást helyez a hazai gazdaság szereplőire. Meglátása szerint a kormánynak és az önkormányzatoknak megvannak a kellő eszközei arra, hogy mindezt enyhítsék (akár járulékcsökkentéssel, akár a hódmezővásárhelyiehez hasonló építményadó-rendeletekkel), ugyanakkor a cégvezetőknek is látniuk kell: ,,az a munkaadó, aki megpróbálja megúszni a béremelést, az automatizácót és a digitalizációt, el fogja veszíteni a versenyt”.

,,Bukdácsoló” gimnazisták

Komoly előrelépés történt ezen a területen, ugyanakkor a hazai szakképzés még ma sem illeszkedik kellőképp a munkaerőpiaci igényekhez – mondta immáron a gazdáság oktátáspolitikai kérdéseiről szólva a kancelláriaminiszter. Szavai szerint, a duális képzés, mint jó alap, már létezik, mindazonáltal még van mit ,,összecsiszolni”.

Elhangzott még, véleménye szerint – a felsőoktatásban alkalmazott gyakorlathoz hasonlóan – be kellene vezeti a gimnáziumokban is a kötelező felvételit. Úgy vélte, senkinek sem jó, ha egy diák négy ,,végigbukdácsolt”  év után, tizennyolc évesen szembesül azzal, hogy szakmát kellett volna tanulnia.

Hangsúlyozta, a gimnázium képzés elsősorban azok számára kell, hogy alternatíva legyen, akik később egyetemre mennek.

,,Délkelet-Magyarországon át kapcsolódjon a Vajdaság az Európai Unióhoz!” 

Hódmezővásárhelyről és a régióról szólva úgy fogalmazott, a város ,,mára elérte a rendszerváltás után kitűzött célját”, miszerint ismét van 24 ezer munkahely a településen, de az átfogó infrastruktúra-fejlesztések időszakai is lassan a végéhez ér. Mint mondta, a jövőben ,,nem itt van dolgunk”, az új lehetőségeket kell a helyi gazdasági élet szereplőinek kiaknázniuk.

Beszédében egy Szeged központú nagy kelet- és délkelet-magyarországi ipari régió, egy Hódmezővásárhelyt, Békéscsabát, sőt Debrecent is magába fogalaló gazdasági együttműködés lehetőségét vázolta fel, melyben fontos szerepet kapna Szerbia is.

Hangsúlyozta, déli szomszédunk – mégha a tárgyalások akadoznak is – előbb vagy utóbb az Európai Unió tagjává válik, nekünk pedig az az érdekünk, hogy a Vajdaság a délkelet-magyarországi régión keresztül integrálódjon.