“Szabályozni kell a gimnáziumi felvételiket”

Hajdú József a Csongrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara Hódmezővásárhelyi Szervezetének elnöke az összevont tagozati ülés első felszólalójaként elmondta, hogy jelenleg 3000-3500 vállalkozás működik a városban, akiket mind érinteni fog az a határozat, hogy az építményadó 30%-át bérfejlesztésre fordíthatják.

„Ez egy remek lehetőség a vállalkozásoknak. Jelenleg a piac megkívánja, hogy a bérek emelkedjenek, illetve azt, hogy a munkavállalókat megtartsuk és bevonzzunk újakat. Ezzel a kezdeményezéssel még vonzóbbá tehetik a vállalkozók a vállalkozásukat. Ha a bérek növekednek, nem kell attól félni, hogy a munkavállalók elhagyják a céget” – mondta Hajdú. Hozzátette: a probléma nem a munkahely hiány, hanem a munkaerőhiány lesz, ezért is finanszíroznak több képzést és mesterképzést is, ahol 66 képzési helyen 340 diák végzett tavaly. Megjegyezte, az elkerülő utak átadása után, még nagyobb fellendülésre lehet számítani.

Nemesi Pál, a CSMKIK megyei elnöke kiemelte, hogy egyre sikeresebb évek vannak a magyar gazdaság mögött. Hozzátette: Csongrád megye GDP-je (1030 Mrd. forint), az országos átlag 3,0%-a, míg az egy főre jutó GDP országos szinten a 10. helyen van. Tájékoztatott arról is, hogy a bruttó hozzáadott érték tekintetében a mezőgazdaság 6%, az ipar 26-28%-os értéket hozott 2017-ben. Megjegyezte, hogy Csongrád megye mezőgazdaságban láthatóan erősebb, az infrastruktúrája pedig a vasúthálózat korszerűsítése után, a legfejlettebbek közé fog tartozni.

Nemesi elmondta, hogy a megye húzóágazata 2017-ben a nettó árbevétel alapján a kereskedelem volt, amit a feldolgozó ipar követ, majd harmadik helyen a energiaellátó vállalkozások állnak. Kifejtette, hogy Vásárhely árbevétel szempontjából jó teljesítményt nyújt, de a termelés java része a haza piacon kel el, és az export árbevétel alacsony. Kiemelte: Hódmezővásárhelyt a beruházások abszolút európai várossá fogják tenni.

Juhász Tünde kormánybiztos a munkaerőpiac Csongrád megyét érintő problémáiról és azok megoldásáról tartott előadást, melyben elmondta: 20 milliárd forint uniós támogatás van a munkaerőpiac fellendítésére.

„Ahol munkaerő van, ott nincs felvétel. Ahol felvétel van, ott nincs munkaerő” – fogalmazott a kormánybiztos. Kiemelte, hogy 17 ezerre növekedett a foglalkoztatottak száma a megyében és a nyilvántartott álláskeresők száma 2018 januárjában 7400 volt. Kifejtette, hogy a regisztrált álláshelyek, főleg fizikai munkára kerestek embereket és 65%-ban általános iskolai végzettséget, 20%-ban szakképzést vártak el hozzájuk. Juhász Tünde elmondta, hogy 40%-ban voltak sikeresek 2017-ben a lezárt kiközvetítések. Megjegyezte, hogy 5200 fő közfoglalkoztatott dolgozik a megyében, akik közül a hivatal mindenkit potenciális álláskeresőnek tekint és minden képzési lehetőséget biztosítanak nekik is, hogy el tudjanak helyezkedni.

Hegedűs Zoltán, Hódmezővásárhely polgármesteri jogkörrel megbízott alpolgármestere hangsúlyozta, a város fejlődésének szempontjából rendkívül fontos a vállalkozások és az önkormányzat együttműködése.

„Vásárhely számára a legfontosabb partnerek azok, akik magukon kívül másokat is el tudnak tartani, ezért minden segítséget meg kell nekik adnunk. A rendszerváltás óta nem volt ilyen jó helyzetben a város. Az iparűzési adóalap 2010-ben 57,6 milliárd forint volt, ami 2017-re 96 milliárdra növekedett. A helyi vállalkozók az elmúlt 10 év alatt 75%-al növelték az alapbevételüket. Ehhez gratulálok mindenkinek” – fogalmazott az alpolgármester. Tájékoztatott, hogy a városban zajló beruházások – a bölcsődék, óvodák, iskolák, gimnáziumok, orvosi rendelők felújítása – javítani fogják a vállalkozások piacképességét és segíteni fognak a munkaerőhiány problémájának megoldásában is.

A Szakképzési Centrumokkal kapcsolatban elmondta, hogy korszerűsítik az épületeket, de a képzések tekintetében is átalakításokra lesz szükség, ugyanis nem elég gyakorlatiasak ahhoz, hogy a diákok az iskola elvégzése után nem rendelkeznek piacképes tudással a munkába álláshoz, ezért 400 millió forinttal fogják segíteni a képzés struktúrájának átalakítását. Kiemelte, hogy a Mezőgazdasági Kar 5,5 milliárd forintból fog megújulni és ott is gyakorlatias oktatásra lenne nagyobb szükség.

Hegedűs véleménye szerint a vállalkozóknak a jövőben gépekkel és különböző eszközökkel kell kiváltani a szakképzett munkaerőt, ezért lesz a technikus képzés a jelenleginél sokkal fontosabb. Hozzátette: a szakképzésben lévő diákok hiányát úgy kéne megoldani, hogy kötelezővé kéne tenni a felvételit a gimnáziumoknak.

Kiemelte, az elkerülő utak megépülése, a Tram-train, a piac fejlesztés és az Ipari park fejlesztései is óriási változást jelentenek majd. Megjegyezte: debreceni mintára nyitni fognak egy befektetést ösztönző irodát a városban.

Hegedűs Zoltán előadása után a Térségért elismerő oklevéllel díjazták Meszlényi Tamásnét munkájáért és a szakmát tanulók nevelésében való szerepvállalásáért.

Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter, országgyűlési képviselő, hangsúlyozta: gólhelyzetben van az ország és a város is, amit nem szabad a széthúzás miatt kihagyni. Elmondta, hogy a vállalkozók aktív részesei a város építésének, akiknek jó példaképnek kell lenni a polgárság számára, ezért fontos a középosztály megerősítése.

Tájékoztatott, hogy a gazdaságnak nem a kormány a főszereplője. Hozzátette: sokat javult a dolgok állása és irány az országban, ugyanis 2017-ben Magyarország gazdasági növekedése a második lett Európában. A vállalkozások pedig 800 milliárd adóbevétellel járultak hozzá ehhez a növekedéshez.

Kiemelte, hogy egyre nehezebb lesz a munkaerő igényt kielégíteni, mivel nem épült ki rendesen a szakképzési rendszer az országban. Megjegyezte, hogy 1500-1600 gyerek van a vásárhelyi szakképzésben.

„Amíg nincs szabályozva a gimnáziumi felvételi rendszere, addig ez a típusú intézmény egy társadalmi surranópálya lesz” – fogalmazott Lázár János. Hozzátette: gimnáziumba csak azoknak kéne járnia, akik egyetemre fognak menni, mivel túl sok munkanélkülit képeznek jelenleg, akiket az átlaguk és elért eredményeik miatt nem vesznek fel a felsőoktatásba.

Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy a minimálbérek növelés az európai átlaghoz képest még mindig alacsony és azért kell a jövőben a kormánynak küzdenie, hogy a fizetések versenyképesek legyenek az országban. Megjegyezte: az állam járulékcsökkentéssel kell, hogy támogassa azokat, akik részt vesznek a béremelésben.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy Magyarország jól járt a kohéziós alapokkal, valamint a jövőben vállalkozásfokozó politikát kell folytatni. Tájékoztatott, hogy a jövőben sokkal kevesebb vissza nem térítendő támogatás lesz és a kutatás, innováció lesznek előtérbe helyezve.

„Az infrastruktúra fejlesztése Hódmezővásárhelyen a befejező szakaszához ért” – fogalmazott Lázár János, majd elmondta, hogy az ország dél-keleti, déli és keleti régiói komoly gazdasági tartalékokkal rendelkeznek, ezért szükséges a 47-es négysávúsítása, a Békéscsaba Szabadka vasútvonal korszerűsítése. Kiemelte, hogy Szerbiából és a Vajdaságból a munkaerő mobilizációjához arra van szükség, hogy Szeged a régió központjává váljon. Ezért hozták létre nemrég a kutatóközpontot, valamint a Szeged Pest vasútvonal fejlesztése is tervben van.

„Ennek a térségnek a mobilizációjával, fejlesztésével fogok foglalkozni akkor, ha megválasztanak és akkor is, ha nem” – hangsúlyozta Lázár János.

n.j.