A kamaszkori konfliktuskezelés kulcsa a kommunikáció

Zsolczai István szakpszichológus az Ifjúsági Színtérben beszélgetett a fiatalokkal a felmerülő problémákról és lehetséges megoldásokról. Mint szülő, saját tapasztalatait is megosztotta a másik oldalról.

Kiss Dániel – Makó

A kerekasztal-beszélgetésen szó esett a kamaszkori problémák forrásairól, az új helyzetekről és változásokról is, amelyeket a fiatalok megtapasztalnak ebben az időszakban. Weszelyné Véghseő Henriett képviselő elmondta, hogy édesanyaként, illetve mivel nagyon sok fiatallal áll kapcsolatban, nagyon fontosnak tartja, hogy rendben legyenek a gyermekek érzelmei. Továbbá a fiatalok részéről is érkezett az igény, hogy hívjanak meg egy pszichológust, hogy tartson előadást.

Zsolczai István ’97 óta dolgozik Makón, több dologgal is foglalkozott ez idő alatt, volt katona- és rendőrtiszt is, illetve mint elmondta, mindig is szívesen beszéltek vele az emberek, kérték a véleményét, többek között ezért is fordult a pszichológia felé.

– A kamasz hajlamos arra, hogy hazajön és jól bevágja az ajtót maga mögött, és akkor a kis szobájába elvan. A szülő ezt tudomásul veszi: na, egy gonddal kevesebb, nem kell vele beszélgetni. Ez nem jó. Persze nem kell ráragadni, mert a másik véglet, amikor az utolsó centiméterről meg percről el akarjuk számoltatni a gyereket, nem ezt mondom, de egy valamilyen napi szintű, rendszeres kapcsolattartás, kommunikáció, eszmecsere elébe mehet a konfliktusnak – mondta el az előadó, hozzátéve, hogy néha alkudni kell, hogy ki mit akar, mi a köztes állapot. Arra is kitért, hogy nagyon sok minden változott, más a ritmus, és ezt nem mindenki tudja befogadni, ráadásul az iskola is rendkívül stresszessé teszi őket.