Február végén tárgyalnak a mézjelentésről, a részletekről Vásárhelyen adtak tájékoztatást

Erdős Norbert, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője a méhészeknek szervezett fórum előtt tájékoztatást tartott az úgynevezett mézjelentésről. Nagyszerű eredményekről számolt be, hiszen az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága január 23-án elfogadta a jelentést 39:1 arányban. Ez azt mutatja, hogy minden frakcióban nagy a támogatottsága a kezdeményezésnek.

Erdős Norbert az eredménnyel kapcsolatban kifejezte: reménykedésre ad okot, bíznak benne, hogy az EP-képviselők március 1-jén elfogadják a dokumentumot. Magyarországon 20 ezer méhész van, Csongrád megyében körülbelül 851. Már maga a létszám is indokolttá teszi, hogy a témával kiemelten foglalkozzanak. Emellett azt is fontos figyelembe venni, hogy a magyar méznek a 75 százaléka külföldi piacokon kerül értékesítésre.

Erdős Norbert

Európai uniós adatok szerint, az unióba a harmadik országokból érkező mézek 20 százaléka hamisított. Erdős Norbert hangsúlyozta, ez ellen tenni kell, ezért is született meg a mézjelentés. A dokumentum kitér a mézhamisításra is és javaslatokkal él, hiszen például a határállomásokon a hatósági ellenőrzések megerősítését szorgalmazzák.

Az európai parlamenti képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a címkék is okoznak gondot, hiszen jelenleg elnagyolt követelmények vonatkoznak rá. A címkéket úgy kell megváltoztatni, hogy szerepeljen rajta, pontosan melyik országból származik a méz. „Minél többet foglalkozik az ember a mézzel, a méhészettel, annál jobban rájön arra, hogy itt egy nagy volumenű ügyről van szó, az ökológiai szisztémának az alappillére a méhészet.” Az élelmiszer-termelés 76 százalékát befolyásolják a méhek, azaz az ágazat nélkül gyakorlatilag nem lehetséges élelmiszertermelés.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke elmondta, 2004-ben, amikor csatlakoztunk az Unióhoz, sok méhészettel kapcsolatok szabályozás megváltozott, amelyekről kiderült, hogy hosszú távon nem fogják a fellendülést segíteni.

Bross Péter

Hozzátette, hiába mutatták a statisztikák azt, hogy a méhcsaládok tekintetében növekedésről lehet beszélni. Többször is felhívták arra a képviselők figyelmét, hogy ez egy csalóka adat, ugyanis folyamatosan új tagországok léptek be az Unióba. Az eredeti tagországokban kimutatható, hogy csökkent a méhcsaládok száma.

Az import mézekből közel 19 százalék hamisított, ami 40 ezer tonna mézet jelent. Ez Magyarországon egy átlagos évet tekintve két évnyi termés. A probléma tehát igen súlyos, de úgy tűnik, lesz előrelépés az ügyben.