Kósa Lajos: Népszerű lesz a vásárhelyi katonai iskola

- Mennyi pénz jön Vásárhelyre a Modern Városok Programján keresztül?
- Tavaly májusban kötöttünk szerződést a várossal. Azóta kifizettünk 6,7 milliárd forintot. A programok előkészítésére ki fog menni mintegy 8 milliárd forint. Összesen a program 164 milliárd forint, ebből a legnagyobb összeg, mintegy 73 milliárd a tram-trainre megy.
- Debrecen után Hódmezővásárhelyen is létrejön egy honvédelmi szakközépiskola. Igény van erre?
- Igen, és szükség is van rá. Debrecenben hat-nyolcszoros a túljelentkezés a Kratochvil Károly Honvéd Középiskolában. 2016-ban a NATO csúcson vállaltuk, hogy a védelmi kiadásokat 1 százalékról 2-re növeljük. Ez védelmi infrastruktúrafejlesztést jelent, védelmi képességek fejlesztését jelenti, adott esetben létszámot is jelent. Az ilyen jellegű fejlesztések azokat a városokat érintik, ahol haderő állomásozik, például Hódmezővásárhely vagy Debrecen.
- Hogyan kell elképzelni az itteni képzést? A diákok milyen irányba tudnak továbbtanulni az érettségi után?
- Egy ilyen jellegű iskolában katonai szolgálatra nevelés folyik, katonai-honvédelmi szakismeretei tárgyakkal. Ebből az iskolából könnyebb lesz bekerülni a hadseregbe. Valószínűleg, aki itt végez, a műszaki, a technikai és a vegyészeti területekhez többet fog konyítani, mert ezek a tantárgyak a katonai alapismeret részei. A katonai szakközépiskolát úgy kell elképzelni, mint egy kadétképzőt. Itt mindenkinek kollégistának kell lennie, reggeltől estig programozott napjuk van: ébresztő, reggeli torna, tisztálkodás, napközbeni programok, este takarodó. Ki lehet menni a városba, de csak kimenővel, amit ki kell érdemelni.
- Mikor indul a katonai szakközépiskola Vásárhelyen?
- A tervek szerint 2020 szeptemberében egy önálló intézményként, önálló tantestülettel fog elindulni a katonai szakközépiskola. Biztos vagyok benne, hogy Hódmezővásárhelyen is többszörös túljelentkezés lesz.
- A Kórház fejlesztése is a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési programhoz tartozik. Miért? A helyi kórház a vásárhelyi lakosságot szolgálja ki.
- A lakosságot érintő fejlesztések is történnek a kórházban: kétágyas kórtermek vagy különböző diagnosztikai eszközök beszerzése. Figyelembe kell azonban venni, hogy a városban egy kétezer fős helyőrség állomásozik, ahol vannak olyan katonai igények, amelyeknek a kiszolgálására fel kell készíteni a kórházat, és egy-egy vizsgálatért nem kell a fővárosi Honvéd Kórházba utazniuk a katonáknak.
- Kétszer 50 hektárral bővítik a vásárhelyi ipari parkot, ahol milliárdokért végeznek infrastruktúrafejlesztést. Ide agrárprofilú cégeket várnak. Vannak már cégek?
- Érdeklődés van. Hódmezővásárhelyen jelenleg is vannak gépipari, kerámia és agrárcégek. Ők eleve szeretnének bővíteni és terjeszkedni. A város erős agrárprofillal rendelkezik és 2,6 milliárd forintot arra szánnánk, hogy leüljünk a legfontosabb szereplőkkel és megnézzük, melyek azok a fejlesztések, amelyek még finanszírozhatóak az Európai Unió fejlesztési politikája szerint. Nem tehetjük meg, hogy a pénzt egyszerűen a cégek és a vállalkozók kezébe nyomjuk, mondván: csinálj vele, amit akarsz. A direkt támogatást tiltja az EU, azonban az infrastruktúra fejlesztését kimondottan támogatja. Ennek a feladatnak a koordinálására egy munkacsoportot hozunk létre.
- Tudna mondani egy példát arra, hogyan képzelik el konkrétan az infrastruktúrafejlesztést?
- Az élelmiszeriparnak speciális szennyvízkezelési igénye van, ami nagyon költséges. De egy ilyen rendszert ki lehet alakítani az ipari parkon belül. Egy másik példa: a modern nagyüzemi állattartásnak van egy ipari része is, ami részben a berendezéseket, részben a technológiát és az ahhoz szükséges anyagokat gyártja. Az alkalmasan megválasztott takarmány, a megfelelően válogatott bio adalékanyagok ki tudják váltani az antibiotikumokat. Ehhez innováció kell, kutatás.
- A Szegedi Tudományegyetemen több olyan kutatásáról tudok, amelyek az antibiotikumok kiváltását célozzák meg. Az egyetemet is bevonják?
- Szeretnénk a Szegedi Tudományegyetemet és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontot is bevonni a munkánkba. Amikor mezőgazdaságról beszélünk nemcsak konzervgyárakról, dohányszárítókról, malmokról vagy vágóhidakról beszélünk. A modern mezőgazdaságnak nem feltétlen a nagy volumenű fejlesztések a lelkei, hanem a technológia. Vásárhelynek nagyon jók az adottságai: megvan a tapasztalat és a technológiában nyugodtan mehetünk előre. Egy sor olyan programot lehet elképzelni, amelyek a modern mezőgazdasági igényeknek megfelelően fejlesztenek.
- Tervezik az önkormányzati rendszer átalakítását?
- Az önkormányzati rendszer jó, nem kell átalakítani. Minden településnek legyen önkormányzata, akármilyen kicsi is. Nem szabad megfosztani ettől egyetlen települést sem. Az már más kérdés, hogy mi a feladatrendszer. Hogy kinek milyen feladatokat kell ellátnia. Az önkormányzati rendszer tökéletesítése, specifikálása már a következő kormány feladata lesz.
- Önfenntartó önkormányzatokra milyen tervek, elképzelések vannak?
- Az állam az önkormányzatok teljes adósságállományát konszolidálta: több mint 1000 milliárd volt a teljes adósság. Ezt követően egy sor, korábban az önkormányzat fenntartásában működő, egyébként nagyon sokba kerülő intézményt vett át az állam: például a közoktatás, az egészségügy egy jelentős részét és a tűzoltóságot. Akkor azt jeleztük, meg fogjuk nézni, hogy az önkormányzati rendszer hogyan boldogul egy teljesen megváltozott költségszerkezetben. Tudtuk, hogy az önkormányzati bevételek – iparűzési adó vagy az idegenforgalmi adó – esetében jelentősek az eltérések. Több lehetséges elképzelésünk van: további profiltisztítás vagy a pénzügyi rendszerben az önkormányzati adóbevételeknek valamifajta átstrukturálása. Ez az új kormány feladata lesz. Egy biztos, bármit csinálunk, az nem járhat adóemeléssel.

Kósa Lajos és a Vásárhely24 főszerkesztője a VTV stúdiójában Fotó: Frankó Máté/Vásárhely24