Telet űztek a busók Mohácson

A busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján, 2012 óta pedig hungarikum is. A hagyománya horvátság egyik népcsoportjához, a sokácokhoz köthető, és egészen a XVIII. századig vezethető vissza. A busók öltözete régen is olyan volt, mint napjainkban, azaz szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húznak, lábukon bocskort viselnek, bundájukat pedig marhakötél vagy öv fogja össze. A leginkább meghatározó ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc. A mintegy 1350 beöltözött busót a jankelék kísérik akiknek az a feladata, hogy távol tartsa az utca népét és a gyerekeket, akiknek nincs könnyű feladata a több tízezer nézelődő emberrel szemben.

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

A népszokás napjainkra idegenforgalmi jelentősége megnőtt, a látványosság vette át a főszerepet. A busók a régi hagyományt követve idén is a Koló téren gyülekeztek, ahonnan a Dunán átkelt busókkal találkoztak és város főutcáján hatalmas zajt csapva vonultak keresztül a főtérre. Sötétedéskor a főtéren a rőzséből óriás máglyát gyújtottak táncoltak, dévajkodtak. Az eseményen felszólalt Kövér László az Országgyűlés elnöke aki elmondta, hogy mára a mohácsi busójárás Európa egyik legnagyobb és leghíresebb hagyományőrző eseménye lett.

Ezzel azonban még nem ért véget a busójárás, kedden ugyanis a telet jelképező koporsó elégetésével búcsúznak a téltől és köszöntik a tavaszt.

A máglyagyújtás percei a kereplő maskarásokkal, busókkal egy videóban.