Egyedül kénytelen felneveli két kicsinyét egy csupaszpofájú tamarin Szegeden
A Szegedi Vadaspark 2012-ben kapcsolódott be az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) fajmegmentési programjába (EEP). Kezdetben két hímet – apát és fiát – gondoztak Szegeden, majd az idősebb példány maradt az állatkertben, és mellé választottak tavaly egy nőstényt – idézte fel Veprik Róbert igazgató az MTI-nek küldött közleményben.
Az idős egyed egy betegségben még azelőtt elpusztult, hogy a nőstény december 18-án világra hozta volna utódait. Mivel a karmosmajmoknál az apai gondoskodás szerepe jelentős, a gondozók aggódva figyelték, miként birkózik meg a feladattal az egyedül maradt nőstény. Azonban minden jel arra mutat, hogy a kismajmok a nehézségek ellenére is szépen fejlődnek. A kölyköket már a szerencsésebb látogatók is megfigyelhetik.
A csupaszpofájú tamarin a Szegedi Vadaspark egyik legnagyobb kuriózuma, a világ állatkertjeiben mindössze 183 egyedet nevelnek a nemzetközi adatbázis szerint, Magyarországon csak Szegeden látható. Az Amazonas őserdeiben pár ezer egyed él már csak a kritikusan veszélyeztetett fajból, amelyet leginkább az élőhelyének elvesztése fenyeget, illetve az, hogy az emberi tevékenységek okozta változásokhoz jobban alkalmazkodó aranykezű tamarinokkal nem bírják a versengést.
A többi karmosmajomhoz hasonlóan a 430-480 grammos tömegű, 20-28 centi testhosszú csupaszpofájú tamarin is főleg az esőerdők lombkoronájában él, kisebb csapatokban, amelyeket egy domináns nőstény vezet. A csapat többi tagját alárendelt, nem szaporodó nőstények, hímek és utódaik adják. A csupaszpofájú tamarinoknál – ahogy más karmosmajmoknál is – a hímeknek fontos a szerepük az utódnevelésben, ők azok, akik a legtöbbet hordják, védik a kicsinyeket. Ennek egyik oka, hogy a szülőkhöz viszonyítva nagy méretűek a kölykök, ezért nem tudja az anya ellátni őket egyedül. Nemcsak az apa, hanem az idősebb testvérek is besegítenek, beletanulva az utódnevelésbe.
A latin nevének megfelelően kétszínű, elől fehér, hátul barnás szőrű karmosmajom elsősorban pókokkal és rovarokkal, gyümölcsökkel és a fák nedvével táplálkozik. Ez utóbbi takarmány kiváltására Szegeden kísérleteztek ki egy keveréket, amely rizslisztet, tejport és különféle tápszereket tartalmaz. Hosszú évek tapasztalata alapján elmondható, hogy ez az étek egyértelműen bevált a karmosmajmok és más hasonló étrendű állatok esetében.
(Borítókép: illusztráció; forrása: newzooszeged.ritek.hu)
