Együtt, egymásért!

„Együtt egymásért! ” – szól a Gazdasági Egyesület jelmondata, ami az egész paraszttársadalmat jellemezte. Ha az eső fenyegette, hogy a gazdának elázik a terménye, két oldalról négyen jöttek, hogy segítsék őt. Ezt a világot, ezt a társadalmat igyekezett megtörni a kommunista hatalom Magyarországon. „Na, az volt a diktatúra, nem az, ami most van Vásárhelyen” – fogalmazott Hegedűs Lajos volt egyesületi vezető, olvasóköri elnök.
A rendszerváltást követően hamvaiból újjáéledt a gazdák világa, a hagyományok ápolása azóta is egy fontos feladata, célja a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesületnek. A februári Gazdanap, Gazdafórum, lovas bandérium és Gazdabál mind ezt szolgálja.
Huszár Lajos
A legények a régi világban is eljártak a bálba. Huszár Lajos, a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület tiszteletbeli örökös elnöke Orosházán végezte a mezőgazdasági technikumot, így az első bálak is oda kötik. Hegedűs Lajos viszont Székkutasra járt tánciskolába, így az első bál is itt érte. Akkoriban még megvolt a „majomsziget” – meséli Hegedűs Lajos –, az, amikor a legények a terem közepén összeverődtek, és nézegették, melyik lányt kellene felkérni táncolni, mai kifejezéssel élve „stírölték” a lányokat.
Emlék és élmény minden egyes bál. Épp ezért volt fontos Huszár Lajosnak és Hegedűs Lajosnak (és még nagyon sokaknak is, például Perényi Jánosnak, a Gazdasági Egyesület ügyvezető elnökének vagy Nagy Kovács Jánosnak, az egyesület egykori elnökének), hogy újjáélesszék a gazdabáli hagyományt Hódmezővásárhelyen, amelyet a kommunista rendszer betiltott. A rendszerváltást követően szerényebb körülmények között megrendezték a bált, 2006-tól kezdve pedig a Fekete Sas termei adnak otthont a vigasságnak.
Óriási népszerűségnek örvend a Gazdabál, amelyet az a tény is alátámaszt, hogy az ideire egyáltalán nem lehet jegyet kapni. Ez is mutatja, hogy Hódmezővásárhely alapvetően mezőgazdasági város. „Hódmezővásárhelyen bármilyen ipar lesz, mindig a mezőgazdaság lesz a fő, Vásárhelyen csak a földből lehet megélni, és a mostani vezetés ezt figyelembe is veszi” – fejtette ki véleményét Huszár Lajos, aki maga is gazdacsaládból származik. Fiatalságának nyarait rendszerint édesapjának a tanyáján töltötte, segített neki, s mint fogalmazott „annál jobb életem sose volt”. Az utánpótlás is megvan, hiszen fia továbbvitte a gazdaságot.
Hegedűs Lajos
Hegedűs Lajos „felemás” családból származik, hiszen édesapja kovácsmester volt, anyai oldalról viszont megjelent meg a földművelés. Két gyermeke van: lánya óvónő, fia pedig Hegedűs Zoltán alpolgármester. Elmesélte, hogy Zoli fiának is mindent megtanított, amit a földről, a gazdálkodásról tud, többször vezették együtt a kombájnt. Az unokái közül eddig csak a legnagyobbal kocsikázott ki, a két kisebb még vár arra, hogy beülhessenek mellé a traktorba.
Az idei Gazdabálon, amit február 10-én rendeznek meg, mindketten ott lesznek. Huszár Lajos torontálvásárhelyi barátaival vesz részt a 112 éves Gazdabálon, míg Hegedűs Lajos szűk baráti társasággal.
ÉR.