A magyar agrárkárenyhítési rendszer számokban

Dr. Feldman Zsolt

A munka a végéhez közeledik és ezt az esztendőt végül a Magyar Államkincstár zárja le. A 2017-es kárenyhítési évben mintegy 74100 termelő regisztrált, mindösszesen 3,71 millió hektár területtel. Kárbejelentés 193 749 hektár területre érkezett és a kárenyhítő juttatások kifizetése ez év március 31-ig megtörténik. A kormány az erre szükséges összegeket átcsoportosította és a Magyar Államkincstár rendelkezésére bocsátotta – tájékoztatott a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Dr. Feldman Zsolt.

Pontosan mennyi kárbejelentés érkezett? Hogyan oszlott meg a kárbejelentések aránya?

A 2017-es kárenyhítési évben mintegy 74 100 termelő regisztrált a rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy mintegy 3,71 millió hektár területtel léptek be országosan a termelők. 2017-ban 193.749 hektáron tettek bejelentést, amely számszerűleg, egyenként 12.457-etjelentett. A kárbejelentések zömét a jégkár-bejelentés tette ki, amely elérte a 71 628 hektárt. Aszály 51 026 hektáron okozott károsodást a növényekben, tavaszi fagykárt 31 321 hektáron szenvedtek el a gazdák, de a téli fagykár sem kegyelmezett és 27 421 hektáron okozott veszteségeket.

A 2017. kárenyhítési évben – november 30-ig – közel 9 400 kárenyhítő juttatás iránti kérelmet nyújtottak be a termelők. A Kárenyhítési Alapban  a jogos kárigényt benyújtó termelők kárainak kompenzálásáramintegy 27 milliárd forint áll rendelkezésre, mely megnyugtató módon fedezni fogja a termelői igényeket. A kárenyhítő juttatás kifizetése jogszabályi előírások alapján legkésőbb március végéig történik meg.

Mi történt 2017-ben? Milyen változásokat vezettek be?

Az elmúlt esztendőben jelentős változtatásokat eszközöltünk az agrárkár-enyhítési rendszerben melynek keretében bővült az aszálykár fogalma is. Eddig az aszálydefiníció kizárólag a lehullott csapadékmennyiségen alapult. 2017-től azonban a csapadékmennyiség mellett a napi maximum hőmérséklet adatok is figyelembe vételre kerülnek és a hőségnapok száma is meghatározóvá vált. Tehát az a jelenség minősül aszálynak, amikor 30 egymást követő napon belül a csapadék összes mennyisége a 10 mm-t nem éri el vagy 30 egymást követő napon a csapadék összes mennyisége a 25 mm-t nem éri el, amellett, hogy a napi maximum hőmérséklet legalább 15 napon meghaladja a 31 C fokot.

Mennyiben módosult a kárenyhítő juttatás számítási módszere?

Akárenyhítő juttatásra való jogosultság feltételei is változtatásra kerültek. A törvény módosítás nyomán a 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenésnek már nem üzemi szinten, hanem növénykultúra szintenkell teljesülnie. Ez azt jelenti, hogy azok a termelők részesülhetnek kárenyhítő juttatásban, akik valamely növénykultúrájukban 30%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenést szenvednek el, és a károsodott növénykultúrák hozamérték-csökkenése meghaladja a 15%-ot. A nem károsodott növénykultúrák hozamérték-csökkenését vagy a kármentes növények hozamérték-növelő hatását a számítás – a korábbiaktól eltérően – figyelmen kívül hagyja. Ily módon már egy növénykultúrában bekövetkezett károk után is jogosultságot lehet szerezni a kárenyhítő juttatásra. Ennek köszönhetően a termelők szélesebb köre részesülhet kifizetésben.

2017-től a törvénymódosításnak köszönhetően a tavaszi fagy kockázata is kiterjesztésre kerül valamennyi növénykultúrára, így minden szántóföldi növényre is értelmezhető.

Valójában milyen jogszabályokra támaszkodnak az intézkedések?

Kárenyhítési rendszer jogszabályi háttere alapjában A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvényre épül, amelyet A kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 27/2014. (XI.25.) FM rendelete részletez.

A legkisebb gazdák is tudnak csatlakozni, mit kell tenniük?

Fontos kiemelni, hogy az egységes kérelem felületenbejelentett bizonyos területméretek elérésétől kötelező a tagság, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ültetvénynél 1 ha, szántóföldi zöldségnél 5 ha méretnél automatikusan bekerülnek a termelők, míg egyéb szántóföldi kultúránál 10 hektár nagyságnál válik kötelezővé. A rendszer kiépítése és rugalmasságának köszönhetően, azoknak a termelőknek is lehetőséget biztosít akik, ezen területméretek alatt gazdálkodnak. Az önkéntes taggá lehet válni hároméves időtartamra, amelyhez külön nyilatkozatot kell tenni.

Fontos kiemelni, hogy a kárenyhítési rendszer kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott károk ellen nyújt védelmet, a rendszerben tag, mezőgazdasági termelő számára. Ehhez szükséges, hogy a károsodással érintett termőföld az egységes kérelem benyújtásakor a termelő használatában volt továbbá a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésekor és a kárenyhítő juttatás iránti kérelem benyújtásakor is a termelő használta!

Milyen határidőkre érdemes odafigyelni, illetve milyen kár esetén érdemes bejelenteni veszteségeinket?

Fontos, úgynevezett jogvesztő határidőkre kellett és kell figyelni az előttünk álló évben is, hiszen a mezőgazdasági káreseményt az agrárkár-megállapító szervhez határidőben be kell jelenteni! A károsodott növénykultúrában minimum 30%-ot meghaladó hozamcsökkenést (terméskiesést) és minimum 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenést (termelésiérték-kiesést) szenvedett el, amelyeket az agrárkár-megállapító szerv már a mögöttünk álló évben is határozataiban igazolt. Az egységes kérelemben bejelentett terület- és növényadatai alapján meghatározott kárenyhítési hozzájárulását szeptember 15-ig beérkezően maradéktalanul meg kell fizetniük, majd a kárenyhítő juttatás iránti kérelmét november 30-ig be kell nyújtaniuk.

Kárenyhítési rendszer kiterjedten kezeli az időjárási kockázatokat, így széleskörben lehetőséget biztosít azoknak a termelőknek akik, aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz továbbá őszi, téli, tavaszi fagyok miatt szenvedtek el károkat

Hol és hogyan lehet a kárbejelentéseket megtenni?

A kárbejelentéseket elektronikus úton kell megtenni a Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján (www.mvh.allamkincstar.gov.hu) elérhető Komplex Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) felületen keresztül, amelyben a falugazdászok is segítséget nyújtanak országszerte.

Főszabály szerint a károsodás észlelésétől számított 15 napon belül kell megtenni a kárbejelentést. Persze lehetőleg minél korábban, hiszen a helyszíni ellenőrzéseket hamarabb tudja a hivatal elvégezni és több idő marad a károk felszámolására. A bejelentett káreseményeket a területileg illetékes, megyeszékhely szerinti járási hivatal (mint agrárkár-megállapító szerv) ellenőrzi és határozatban igazolja.

Egyes káresemények esetén (ilyen például a felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy és vihar) a károsodás azonnal észlelhető, ezért a kárbejelentést ténylegesen az időjárási jelenség bekövetkezését követő 15 napon belül kell megtenni.
Más időjárási jelenségek (például aszály, belvíz) károsító hatása a növényen csak később észlelhető, ezért hosszabb idő áll rendelkezésre a kárbejelentésre. Ezeket a káreseményeket a károsodás növényen történő észlelésétől számított 15 napon belül kell jelenteni. Aszálykár bejelentés legkésőbb szeptember 30-ig tehető.

Adott kárenyhítési évben bekövetkezett káresemények bejelentésének végső határideje adott év november 15-e!

Hogyan számolják ki az egyénre szabott kárenyhítési hozzájárulást?

Az adott kárenyhítési év vonatkozásában kárenyhítési hozzájárulást kell fizetniük az egységes kérelemben bejelentett területméretek és hasznosított növénykultúra alapján a termelőknek. Ez azt jelenti, hogy ültetvény esetén 3.000 Ft/ha, szántóföldi zöldség esetén 3.000 Ft/ha, valamint egyéb szántóföldi kultúra esetén 1.000 Ft/ha költséggel számolunk. A fizetési kötelezettségről a Magyar Államkincstár (agrárkár-enyhítési szerv) július 15-ig határozatban értesíti a termelőt.

Fontos a hozzájárulás megfizetése, hiszen annak hiányában a károsult termelő nem jogosult kárenyhítő juttatásra!

Amennyiben egy termelő valamennyi jogosultsági feltételnek megfelel, úgy a MÁK (mint agrárkár-enyhítési szerv) megállapítja a kárenyhítő juttatás összegét, amely a károsodott – 30% feletti hozamcsökkenést elérő – növénykultúrák hozamérték-csökkenésének legfeljebb 80%-a lehet. A termelők jelentős része azonban ennél kevesebb kárenyhítő juttatásban részesül: a számított kárenyhítő juttatásnak csak a felére jogosult ugyanis az a termelő, aki nem rendelkezik tárgyévi hozamértékének legalább felére megkötött mezőgazdasági biztosítással.A kárenyhítő juttatások kifizetése jogszabályi előírások alapján legkésőbb a kárenyhítési évet követő év március 31-ig történik meg.

Fejlesztések történtek az OMSZ-nál is, hogyan kapcsolódik ez az agráriumhoz?

Települési, járási és megyei szintű tájékoztatás érhető el naponta az aszály, a vihar, a felhőszakadás, valamint a téli, tavaszi és őszi fagy fennállásáról az Országos Meteorológiai Szolgálat https://agro.met.hu internetes oldalán. A belvíz- és árvízhelyzetről a www.vizugy.hu honlapon lehet tájékozódni. A kedvezőtlen időjárási jelenség bekövetkezése önmagában nem jelenti, hogy adott termelő kárt szenvedett el. A termelői károk bekövetkezését az agrárkár-megállapító szerv igazolja.

Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásokra milyen feltételek vonatkoznak?

A Vidékfejlesztési Programból a VP3-17.1.1-16 számú pályázati felhívás alapján az egységes kérelem részeként igényelhető a legfeljebb 65%-os mértékű biztosítási díjtámogatás. A díjtámogatás azon növénybiztosításokra vehető igénybe, amelyek a referencia időszakhoz képest a termésben 30%-ot meghaladó károk térítésre vonatkoznak.

Bővítik az Országos talajgenerátoros jégkármegelőző rendszert, mikor indulhat el?

Dél-Dunántúlon Somogy, Tolna és Baranya megyékben 1991 óta működik talajgenerátoros jégeső-elhárító rendszer, amely hatékony védelmet nyújt a jégeső által okozott mezőgazdasági károk ellen. A rendszer tapasztalatai alapján, valamint az elmúlt években tapasztalt jelentős jégesőkárok miatt a Kormány országos jégkármegelőző rendszer kiépítését és működtetését tűzte ki célul, amely valamennyi termelő számára védelmet biztosít. Az országos rendszer kiépítése a VP3-5.1.1.1-16 számú pályázati felhívás alapján a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közreműködésével várhatóan 2018. május 1-ig fejeződik be, amelynek finanszírozását a Kárenyhítési Alap jelenti majd.

Szilágyi Bay Péter