Szeviép-ügy: az államtól remélnek kártalanítást az átvert alvállalkozók

Állami kártalanítási programot szeretnének a Szeviép-ügy károsultjai – közölte Szabó Bálint, a cégcsoport egykori alvállalkozóinak egyik jogi képviselője.

Szavai szerint azt szeretnék, ha a kormány kifizetné az építőipari óriás több mint nyolc éve fennálló, összesen közel egymilliárd forintos tartozásait. Később aztán – az ügyben indult büntetőeljárások után – érvényesíthetné azt a felelősökön.

Szabó Bálint a témában tartott mai sajtótájékoztatóján egyebek közt arról beszélt, a Szeviép-botrány ,,Magyarország egyik legjelentősebb közéleti és gazdasági bűncselekménye”. Mint mondta a cégből összesen mintegy nyolc és fél milliárd forintot ,,loptak el”, ráadásul ,,a pénz útja egyértelműen nyomon követhető”. Hozzátette, az ügyben az állami szereplőknek is komoly felelőssége volt, egyrészt azért mert hagyták megtörténni a dolgokat, másrészt pedig a történtek után elmulasztották elszámoltatni a felelősöket.

Kérésüket egy, a Miniszterelnökség vezetőjéhez, azaz Lázár Jánoshoz címzett  levélben is megfogalmazták. A kérvényben hangsúlyozták, szeretnék, ha a kabinet soron kívül foglalkozna a kérdéssel, annak érdekében, hogy a még talpon maradt 104 cég tovább is működhessen.

Szeviép-ügy

2009 tavaszán érkezett a hír, miszerint az egykor jól menő, út- és magasépítésre, valamint villamospálya-felújításra szakosodott Szeviép Zrt. hivatalosan is fizetésképtelenné vált. A cég ellen csődeljárás indult, ám ez nem vezetett eredményre, így 2010 augusztusában a bíróság elrendelte a gazdasági társaság felszámolását. A rendelkezésre álló határidőn belül 490 hitelező jelentkezett, összesen több 5,8 milliárd forintos kárigénnyel. Közülük több száz vállalkozó mind a mai napig nem kapta meg a járandóságát. Sok száz cég tönkre is ment a Szeviép-csőd után.

Az ügyben néhány évvel később egy büntetőper is indult. Az ügyészség a cég három egykori vezetője ellen emelt vádat csődbűntett miatt. A vádirat szerint ők voltak azok, akik a már fizetésképtelen Szeviép vagyonából nagy összegű, ,,az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes” kölcsönöket folyósítottak a zrt.-hez köthető, gyakran súlyos anyagi gondokkal küzdő gazdasági társaságoknak. Tették mindezt úgy, hogy tudták, az adósaik képtelenek lesznek a tartozásaikat visszafizetni.

Az ügyben még egyetlen ítélet sem született.

(Borítókép: tüntető alvállalkozók a Szeviép irodaháza előtt 2010-ben; illusztráció; forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)