Boldog embernek vallotta magát századik születésnapján Gábor Miklós, a szegedi egyetem professora

Összegzésképpen kimondhatom: sorsom, hogy mindig oda kerültem, ahol segítségre volt szükség. Boldog vagyok, mert az Isten megadta, hogy teljes szellemi frissességben élhessem meg ezt a napot – jelentette ki századik születésnapján rendezett ünnepségen Gábor Miklós, a szegedi egyetem Gyógyszerésztudományi Karának professor emeritusa.

Gábor Miklós 1918. január 30-án született Szegeden. Egyetemi tanulmányaimat a Ferenc József (majd a Horthy Miklós) Tudományegyetem Természettudományi Karán végezte. A diplomáját 1942-ben vehette át. 1945. október 1-e óta dolgozik a Tisza-parti város felsőoktatási intézményében.

Forrás: Szegedi Tudományegyetem

A jubiláló farmakológus professzor munkásságát a kutatás és oktatás iránti mély elkötelezettség jellemzi – hangsúlyozta köszöntőjében a két tanítvány, Hohmann Judit, az SZTE GYTK dékánja és Zupkó István, a Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet vezetője.

Elhangzott a kamillavirágból előállított „kék olajjal”, a Jancsó Miklós akadémikus által vezetett szegedi egyetemi Gyógyszertani Intézetben kezdődött Gábor Miklós kutatói pályája. A második világháború dúlta egyetemi laboratóriumból kikerülő hatóanyag – Jancsó professzor ötlete nyomán és a szegedi klinikai vizsgálatok eredményeként – rekord gyorsasággal gyógyszer-forgalomba hozatali engedélyt kapott, így aztán Gábor Miklós is hozzájárult ahhoz, hogy 1947 óta kapható a patikákban az úgynevezett renyhén gyógyuló sebek kezeléséhez használatos Azulenol kenőcs.

Kutatómunkája eredményeit különleges monográfiákban adta közre: minden könyve az Akadémia Kiadó gondozásában látott napvilágot, s köteteihez a szakma világhírű képviselői írtak előszót. A szegedi gyógyszertani intézetbeli kísérleteit összegezi az 1960-ban megjelent első művében, amely egyedülinek számít abból a szempontból is, hogy előszavát Jancsó Miklós professzor írta.

Franciaországi ösztöndíjas tapasztalatait is beépítette azon munkájába, mely a világon elsőként foglalta össze a növényi eredetű színezékanyagok, az úgynevezett flavonoidok gyulladásgátló hatását. Ehhez az angol nyelven írt kötetéhez a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert adta az előszót.

Forrás: Szegedi Tudományegyetem

A kapilláris rezisztencia farmakológiája című könyve a világhírű stresszkutató, Selye János előszavával jelent meg. A következő nagy munkát a flavonoidok és a rokon származékaik farmakológiájáról szóló monográfia jelentette.

95 éves volt Gábor Miklós, amikor megjelent a kísérletes gyulladások egér modelleken témakörhöz kötődő monográfia-sorozatának harmadik kötete. Az új kutatási irányról tanúskodó, 2000-ben megjelent első kötethez az előszót a szakmai tekintélynek számító Nobel-díjas John Vane írta. A második kötet 2007-ben, a harmadik 2013-ban került ki a nyomdából.

Töretlen lelkesedéssel kutat szinte a mai napig. Arra a kérdésre, mit kívánt, mikor ünnepi tortáján elfújta a gyertyát, a szegedi professor mosolyogva úgy válaszolt, jó egészséget és azt, hogy előadást tarthasson, például a könyveiről, a tudósi pályája mérföldköveiről.