A Kökénydombi Vénusztól a NASA-ig

Hódmezővásárhely – európai viszonylatban is kivételes gazdag – kerámiaművészetéről és kerámiaiparáról rendeznek kiállítást a budapesti Vigadóban – jelentették a pénteken induló tárlat szervezői.
Mint írták, Hódmezővásárhely térségéből az őskortól napjainkig minden korszakból nagyszámú és nagyon jó minőségű régészeti tárgy került elő, így város a neolitikus kerámiakultúra egyik világhírű lelőhelye.
A mázas kerámia a 17. században kezdett elterjedni. Az 1800-as évek végén 240 önálló fazekas dolgozott Vásárhelyen. 1912-ben a Művészek Agyagipari Majolika Telepét hozták létre a művészek. 1963-ban megalapították az Alföldi Porcelángyárat, Európa legnagyobb kerámiagyárát. A vállalatot 1989-ben három egységre bontva privatizálták, utódai a mai napig sikeresen működnek. A hódmezővásárhelyi önkormányzat a helyi cégekkel közösen 1997-ben hozta létre a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumot, amely évente 14-16 művésznek biztosít lehetőséget arra, hogy öt-hat héten át a legmodernebb anyagokkal, technológiákkal dolgozhasson – olvasható a kiállítás beharangozójában.
A Kökénydombi Vénusztól a NASA-ig című tárlat időrendben mutatja be a hódmezővásárhelyi kerámiaművészet értékeit. Kiállítják a Tornyai János Múzeumban őrzött neolitikus kerámiatárgyak másolatait, számos népi kerámiát a 18-20 századból, valamint a majolika 20. század eleji kortárs iparművészeti produktumait, továbbá a húszéves kerámia szimpóziumon készült művek legjavát is.