Tízezrek haltak hősi halált a Donnál

Nem igaz az a negatív legenda, mely szerint a 2. hadsereget abban a tudatban állították össze, hogy úgysem fog visszatérni. Az ország egész területéről sorozták a katonákat és az ország teljesítőképességéhez képest fel volt szerelve. A szemben álló szovjet hadsereghez képest nem – nyilatkozta a doni katasztrófa hetvenötödik évfordulója kapcsán Kovács Vilmos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka az M1-nek.
Hozzátette, a teljes magyar haderő harmada lehetett a 2. hadsereg, mely a teljes magyar fegyverzet felét megkapta, ugyanakkor megjegyezte, ,,a fegyverzet minősége már más kérdés”.
Általában a magyar hadsereg annak a feladatának megfelelt, hogy a szomszédos, hozzá hasonló államok haderejével képes legyen felvenni a harcot. A szovjet vagy német birodalom hadseregével azonban nem volt egyenrangú – mutatott rá az ezredes.
A 2. magyar hadsereg veszteségei kapcsán úgy nyilatkozott: ,,a katonai veszteség fogalmába mindazokat beleszámítják, akik másnap nem tudnak harcba indulni”, azaz a halottakon kívül a sebesülteket, a fogságba esetteket és az eltűnteket is. Szavai szerint a mintegy 200 ezer fős 2. hadsereg esetében a doni katasztrófánál ez hozzávetőleg 125 ezer fő volt. Közülük 47-50 ezer ember halt hősi halált.