Wass Albert a mai kor emberének is üzen!

Megtelt a Németh László Városi Könyvtár olvasóterme csütörtökön késő délután, a vásárhelyiek mellett Szegedről, Zentáról és Törökszentmiklósról is érkeztek érdeklődők.

Az est előadójával, a felvidéki Tarics Péter íróval hitvallásról, hazaszeretetről, Hódmezővásárhelyről és Wass Albert műveinek üzenetéről beszélgettünk az esemény kezdete előtt.

Promenad: Wass Albert műveinek milyen üzenete van, lehet a mai kor embere számára?

Tarics Péter író, újságíró, okleveles politikai szakértő: Egyrészt a magyarságtudat, amelyre ma nagyon nagy szükség van, ebben az eldurvult világban, másrészt a tartás és a gerinc. Ami azt jelenti, hogy ha kiállok egyszer valaki vagy valami mellett, legyen az a szülőföldem, a családom, vagy bármi, akkor ott maradok. Nem szabad mással törődni, csak ezzel az elvvel. Még akkor is, ha gerincet próbáló időket élünk, ezt képviselte Wass Albert is.

Promenad: Mi az Ön hitvallása, mint írónak?

Tarics Péter: Elsősorban az, hogy hitet adjak az embereknek. Sütő András azt mondja, hogy az anyanyelv őrzése nem öncélú, hanem talán a legfontosabb ismeréve egy nemzetnek, nemzetiségnek. Kiemelkedően fontos számomra is az anyanyelv megtartása, magyarul írok, magyar olvasóknak, a műveimben magyar gondolatok vannak.

Promenad: Ön Hódmezővásárhely tiszteletbeli polgára. Milyen jellegű kötődése van a városhoz?

Tarics Péter: 2005. március 15-től vagyok a város tiszteletbeli polgára, nem a tevékenységem végett. A helyi önkormányzat hozott egy olyan döntést a sikertelen kettős állampolgárságról szóló népszavazás után, hogy minden, határon túli magyar tiszteletbeli polgára lehet Hódmezővásárhelynek, aki beadja a kérelmet. Nagy megtiszteltetés számomra, mint határon túli magyarnak ez a cím, köszönöm az önkormányzatnak és az akkori vezetőknek, hogy ezt lehetővé tették. Úgy gondolom, minden határon túlinak élnie kellene ezzel a lehetőséggel.

A városhoz olyan jellegű kötődésem van, hogy 20-22 évvel ezelőtt voltam egy szabadtéri előadáson előadást tartani.

Tarics Péter

Promenad: Jelenleg milyen műveken, írásokon dolgozik?

Tarics Péter: Jónás Csaba barátommal gondolkodunk, hogy kellene egy Wass Albert monodrámát alkotni. Több monodrámát is írtam már, többek között Bolyai Jánosról,és Latinovits Zoltánról is. Ezenkívül írtam egy 640 oldalas könyvet nem régen Széchenyi Istvánról, amely egy korábbi művem bővített kiadása lesz majd. Ebben azt szeretném bebizonyítani, hogy Széchenyi nem öngyilkos lett, hanem politikai gyilkosság áldozata. Ez a mű előreláthatólag ősszel fog megjelenni. Emellett az életem a kutatás, próbálom cáfolni a történelem fekete foltjait. A 20. században is vannak olyan tartozásaink, amelyeket ki kellene egyenlíteni.

Beszélgetésünket követően, még az előadás kezdete előtt a jelenlévők egy megemlékező koszorúzással “nyitották meg” az eseményt a Németh László Városi Könyvtár mellett lévő Wass Albert emlékműnél. Ezt követően elénekeltáék közösen a székely himnuszt, ezzel is tisztelegve az erdélyi magyar író előtt.

Az emlékestre Tarics Péter egy olyan műsorral készült, amelyet barátjával, a szintén felvidéki Jónás Csaba, előadóművésszel állítottak össze még 10 évvel ezelőtt Wass Albert születésének 100. évfordulója alkalmából, s amelyet közel 340 helyszínen mutattak be Belgiumtól Németországig, a Felvidéktől Svájcig. “A 10 évvel ezelőtti előadást rövidítve hallhatja és láthatja most a közönség, hiszen 45-50 perc áll a rendelkézesmre, illetve egy kicsit variáltunk is az eredeti műsoron” – mondta a felvidéki előadó, majd hozzátette, kizárólag azokat a verseket, próza, novella és regényrészleteket adja elő, vagy olvassa fel, amely Wass Albert honvágyát fejezi ki, dolgozza fel, illetve a szülőföld szeretét, és azt, miként emlékezik vissza Erdélyre. Véleménye szerint az erdélyi magyar író műveinek olyan mondanivalója van, amely kivételes. Tárgyilagos, ugyanakkor érzelemdús stílus jellemzi.

Az esten előkerültek az Intelem, a Gyökér az megmarad, az Isten sír a Bábel tornya mellett, valamint a Hagyaték és az Adjátok vissza a hegyeimet című regényből is részletek. Tarics Péter a művek mondanivalóját zongorajátékkal erősítette, amely így egy harmonikus, ívelt előadást adott a közönségnek.

Ács Helga