quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 09. 06. szombat
  -  Zakariás
Promenad.hu archívum

Békés és üldözött évszázadok a Hód-tó partján

2018. január 11.


A város történetének több száz évét a 21. századi eszközeivel mutatja be a tárlat – mondta el Miklós Péter, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője szerda délután az Évszázadok a Hód-tó partján című kiállítás látogatóit vezető kiadvány bemutatóján.

 

A kötet első felében a város történetébe avatja be az olvasót, míg a második rész tematikus fejezetei az egyháztörténet, a társadalmi viszonyok és a gazdaság szempontjából mutatják be a város múltját – mondta el a beszélgetést bevezetve az est moderátora, Kovács Imre Attila irodalomtörténész, az Emlékpont munkatársa.
A Hódmezővásárhely múltját bemutató monográfia 1984-es megjelenése óta közel tízszeresére nőtt a Tornyai János Múzeum helytörténeti gyűjteménye, a kötet összeállításánál emellett az azóta megjelent szakirodalmat, így az éghajlattörténet-kutatás legújabb eredményeit is felhasználták a kiállítás és annak megismerésért segítő vezető megalkotásakor – mondta Csányi Viktor régész a bemutatón.

Már a kiállítás felkeresése előtt érdemes kézbe venni a vezetőt – ajánlotta György Árpád Hunor, a kiállítás tervező-kivitelezője, hozzátéve, hogy amikor a kiállításban nem volt elegendő lehetőség egy-egy téma bemutatására, arról többinformáció olvasható a vezetőben. A kiállítás létrehozóinak célja bevonni a fiatalokat, ezért használták a multimédiás és játékos eszközöket.

A kiállítás a családokat igyekszik megszólítani – erről már Terendi Viktória néprajzkutató szólt, rámutatva, hogy az egykor élt és a mai családok életformáit állították párhuzamba és felhívta a figyelmet a monitorokon meghallgatható, megtekinthető interjúkra, visszaemlékezésekre.

Fontos része a kiállításnak a város vallástörténete, különösen a reformátusok történetének bemutatása, s a város legrégebbi épületének, az Ótemplomés környezetének formálódását háromdimenziós grafika segítségével követhetik nyomon a látogatók, míg az egyik tárlóban látható a templom régi, villámcsapta csúcsdísze és a nyugati kapu egykori, a 17. századból származó záróköve is.

Mindig is meghatározta a város életét a víz: sokaknak adott megélhetést és élelmeta halászat, ugyanakkor a vízviszonyok megváltozása okozta egyes területek elnéptelenedését. Utóbbi folyamatot idézték elő a várost elfoglaló tatár és török csapatok, miközbena Tisza folyamszabályozás előtti lápjai, mocsarai nyújtottak menedéket az itt élőknek.

A kiállítás megemlékezik a város egykori földesurairól, a Hunyadiakról, a Bercsényikről és a Károlyiakról – erről a történelmi fejezeteket jegyző Bernátsky Ferenc szólt, aki a város fejlődését segítő, nyugodt kétszáz évként említette meg az első világháború kezdetéig tartó időszakot.

A beszélgetés végén – amelynek hangulatát a Terebes zenekar dallamai tették bensőségesebbé – a kiállítás és a vezető létrehozói elmondták: bíznak benne, hogy leszlehetőségük a várostörténeti kiállítás bővítésére.

forrás:Emlékpont