Trócsányi László: a Szent Korona a nemzeti függetlenség jelképe
A Szent Korona az önkény legfőbb korlátja volt évszázadokon át; ma az alaptörvény biztosítja az államhatalom működését, az egyéni és közösségi jogok és felelősségek egyensúlyát – fejtette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a koronázási ereklyék hazahozatalának negyvenedik évfordulója alkalmából tartott konferencián Budapesten hétfőn.
Emlékeztetett arra, hogy a köztársasági alkotmányok között alighanem egyedülálló módon a magyar alkotmány kodifikálja a Szent Korona jelentőségét. “Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét” – áll az alaptörvényben. A történeti alkotmány és a Szent Korona szerepe a magyar alkotmányos identitás szerves része, amelyről nem mondhatunk le – hangsúlyozta a miniszter.
Hozzátette: a magyar Szent Korona európai ereklye is. A latin és a görög korona összeillesztése szimbóluma az Európa keleti és nyugati fele közötti egység lehetőségének is.
A miniszter azt mondta: a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Szent Koronát negyven éve amerikai küldöttség visszaadta a magyar népnek.
Trócsányi László felszólalásában üdvözölte a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, David John Kostelancikot, akinek ezúton is megköszönte a magyar kormány és Magyarország nevében, hogy az Egyesült Államok megmentette, megőrizte, majd visszaadta Szent István koronáját.
David John Kostelancik felszólalásában a Szent Korona visszaadását a magyar-amerikai együttműködés mérföldkövének nevezte. Felidézte, hogy a két ország népeit régi barátság fűzi össze. Már a 18. század végén, az amerikai függetlenségi háborúban harcoltak magyarok az amerikai oldalon. Kováts Mihály huszárezredes a lovas csapatok kiképzőjeként tüntette ki magát, majd egy csatában az életét adta az amerikaiak függetlenségéért – idézte fel. A korona visszaadása 1978-ban jó lehetőséget adott az együttműködés fejlesztésére – tette hozzá.
David John Kostelancik arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok erejét az értékek és az intézmények adják, és a két nép közötti barátságot most még inkább fel kell használni ezeknek a megerősítésére.
Arthur Schneier New York-i rabbi a konferenciát köszöntő videóüzenetében elmondta: boldog hogy közreműködhetett a Szent Korona negyven évvel ezelőtti hazahozatalában.
Szerencsés Károly történész a Szent Korona 20. századi történelméről szóló előadásában beszélt arról, hogy 1944-ben a koronaőrök a front elől Ausztriába vitték az ereklyéket, majd átadták az amerikai hadseregnek. Amikor az Egyesült Államok 1946-ban Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnöktől kérdezte, hogy visszadják-e, a kormányfő úgy reagált – feltehetően az egyre fenyegetőbb szovjet befolyás miatt -, hogy “inkább ne”.
Horváth Attila alkotmánybíró, egyetemi tanár előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szent Korona és a történeti alkotmány sorsa mindenkor közös volt: amikor az egyiket tisztelték akkor a másikat is, és a mellőzés is egyszerre sújtotta mindkettőt.
A Szent Korona tan hosszú történelmi folyamat eredménye, mely máig nem zárult le – tette hozzá a szakember.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke zárszavában azt emelte ki, hogy a Szent Korona a magyar szuverenitást, alkotmányos állami folytonosságot és az államhatalom korlátozottságát testesíti meg, fontos része önazonosságunknak.
A Szent Korona hazahozatalának negyvenedik évfordulója alkalmából a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott tudományos konferencia fővédnöke Áder János köztársasági elnök volt.
(Borítókép: MTI Fotó, Koszticsák Szilárd)
