Vásárhely24.com archívum
Lázár János: másfél- és hárommillió között keressenek az orvosok
2017. december 23.
- Hódmezővásárhelyen Almási István polgármester halála beárnyékolja az idei karácsonyi ünnepet. Számítottak erre?
- A polgármester úr betegsége váratlanul jött, rövid lefolyású volt, a halála mindenkit megrázott. A nyáron még arról beszéltünk, hogy ha ereje engedi, a következő öt évet is elvállalja és folytatja azt a hatalmas városfejlesztő munkát, amelybe belefogott. Almási István halála hatalmas veszteség a város és mindannyiunk számára.
- Gondolt arra, hogy teljesen hátat fordít az országos politikának és 2019-ben visszatér a város polgármesteri székébe?
- 2012-ben, amikor a miniszterelnök úr kormányzati munkára kért fel, azt mondtam, hogy egy időre abbahagyom a polgármesterséget, de nem fejezem be. A téma nincs lezárva, a lehetőség nincs kizárva.
- Vásárhelyen a Református Egyház által fenntartott Kincses temetőben több egykori polgármester is nyugszik, akiknek sem leszármazottai, sem rokonai nem élnek már a városban. A sírhelyeket senki sem váltja meg, de a város sem tudja, mert a jogszabályok csak magánszemélyeknek teszik ezt lehetővé. Ezt a törvényt nem lehet finomítani?
- Egy város és egy közösség állapotát nagyon jól le lehet mérni abból, hogyan néz ki a temető és a templom. Hogy a hódmezővásárhelyi református egyház milyen állapotban van, jól mutatja a Kincses temető helyzete. Akkor lesz rend Magyarországon, akkor születik újjá az ország, ha a templomok és a temetők rendben lesznek. A múltnak, az ősöknek, az előttünk járó embereknek meg kell adnunk a tiszteletet. Vásárhelyen egyházi kézben vannak a temetők, amelyek körül sok konfliktus alakult ki. Indulatos, méltatlan és méltánytalan vita zajlik a város és a helyi református egyház között. Úgy tűnik, az egyház nem a jó gazda gondosságával tartja fönt a temetőt.
- Például többeket felháborított, hogy a Kincses temetőben címkék kerültek a sírokra, amelyeken megváltásra szólítják föl a hozzátartozókat.
- A város megpróbált néhány sírhelyet megváltani, ettől – a rosszindulat és a kisszerűség okán – az egyház elzárkózott. A helyi református vezetés nem hajlandó együttműködni a várossal. Tudnék még részleteket mesélni Almási István temetése kapcsán, de ez méltatlan volna a polgármester emlékéhez és a városhoz is, ezért nem teszem. Kisszerű, rosszindulatú, kifejezetten gonosz és konfliktusos vita zajlik a város és a helyi református egyház között, ami ellehetetleníti és kizárja az együttműködést. Miniszterelnök úr – Almási István temetésén – látta ezeket a címkéket a sírokon, beszéltünk a kialakult helyzetről és megkért arra, hogy vizsgáljuk felül a temetői renddel kapcsolatos jogszabályokat. Ha elnyerjük a választók bizalmát 2018-ban, személyesen fogom kézbe venni az ügyet. Ez pontot fog tenni a vásárhelyi reformátusok és a város vitájára is.
- Mire fog még kitérni a temetői törvény?
- Számos kérdés felmerül. A temetők fenntartói beszedik a sírhelyekért a pénzt, de nem tisztázott, hogy milyen kötelességeik vannak. Ha nem tudják rendben tartani a temetőt, akkor majd az állam segít. Ez nem lehet anyagi, vagy fenntartói kérdés. A pénz és a hatalom ebből a világból, a kegyelet, a múlt iránti tisztelet és az emlékezés világából kiűzendő.
- Közeledik a ciklus vége. Az elmúlt 4 év fejlesztéseivel mennyi pénz került a térségbe, Hódmezővásárhelyre és Makóra?
- Csak közlekedésfejlesztésre 168 milliárd forintot fordítunk 2014-2020 között a választókerületben. Ebben benne van az M43-as megépítése, a vásárhelyi északi elkerülő út és a tram-train is. Százötven fejlesztés van folyamatban, mindent összevetve mintegy 200-250 milliárd forint érkezett a választókerületbe az elmúlt négy évben. A beruházások egymást erősítik. Amikor megépült az M43-as Szeged és Makó között az Hódmezővásárhelyt is segítette. Ma az Ady Endre utca végén fölhajthatunk a négysávos útra, és egészen az Atlanti-óceánig autópályán tudunk közlekedni. A Liszt Ferenc repülőtér másfél óra távolságba került a várostól. Ha valaki 30 évvel ezelőtt azt mondja, hogy mindez lehetséges, sokan kinevették volna. A vásárhelyiekben erős a realitásérzék, gyakorlati gondolkodásúak, az újjal, a változással szemben pedig gyakran szkeptikusak. Ha valaki 1990-ben azt mondta volna, hogy 25 év múlva 2 százalékos lesz a munkanélküliség, minden utca aszfaltos lesz, négysávos autóút köti össze Szegedet Vásárhellyel, és épülőben van egy villamos, ami összekapcsolja a két várost, sokan úgy reagáltak volna, hogy, aki ilyet mond, az nem normális. Az elmúlt évek jól mutatják: ha van összefogás és közös munka, annak meglesz az eredménye is.
- Melyek a legfontosabb fejlesztések?
- A legfontosabbnak azokat a fejlesztéseket tartom, amelyek munkahelyeket teremtettek. 2010-ben 12-13 százalékos munkanélküliség volt a városban, ami jelenleg 2 százalék. 2002 és 2006 között a legsürgetőbb feladat a munkahelyteremtés volt, ma pedig már ott tartunk, ha egy 3-400 embert foglalkoztató gyár épülne a városban nem volna elég munkavállaló.
- A régióban is megjelent a munkaerőhiány problémája. Hogyan tudják kezelni ezt a kérdést?
- Vásárhelyen, valamint az ország keleti és déli szélén még van munkaerő-tartalék, a demográfiai adatok itt még viszonylag jók. A fizetések emelkedésével ráadásul megkezdődött a külföldön dolgozók visszaáramlása. A fiatalok közül egyre többen inkább hazajönnek, ha itthon egy kicsit magasabb fizetést kapnak. Amennyiben olyan ütemben emelkednek a bérek, mint az elmúlt két-három évben, akkor kevesebb fiatal vállal külföldön munkát. Vásárhelyen és környékén elsősorban a nők körében még sok a munkakereső.
- A decemberi közgyűlésen hangzott el egy javaslat, hogy Hódmezővásárhely adjon öröklakást az ide települő orvosoknak. Ezt a javaslatot januárban dolgozzák ki. Hogyan képzelik ezt a gyakorlatban?
- 2007-ben a vásárhelyi kórház léte is kétséges volt, mert az akkori kormány be akarta záratni. 20 ezer vásárhelyi összefogása és tiltakozása állította meg a szocialista kormányt. Kallai Árpád vezetésével sikerült a kórházat stabilizálni, sőt fejleszteni. Új járóbeteg-ellátó központ épült, és számos osztály megújult. Most arra kell hangsúlyt helyeznünk, hogy az orvosok és a nővérek számát növeljük. Három éve emeljük az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók fizetését, ennek ellenére kevesen vannak. Részben azért, mert sokan külföldön vállalnak munkát, részben azért, mert keveset képzünk belőlük. Egy város életében az orvos több, mint gyógyító. Az orvostársadalom a közösség középosztályának fontos része. Azt javasoltam a képviselő-testületek, hogy hívjunk meg orvosokat, és adjunk nekik öröklakásokat vagy házakat, amennyiben vállalják, hogy vásárhelyen települnek le és a helyi egészségügyi ellátórendszerben vállalnak munkát. Ez a város érdekeit szolgálja, hiszen emberekbe fektetünk be, a helyi közösség erősítésébe. A két világháború között és a 70-es, 80-as években is így történt. Szeretném, ha fiatal orvosok jönnének Vásárhelyre.
- Az egészségügyben kardinális kérdés az orvosok és szakápolók fizetése. Tegyük fel, hogy a miniszterelnök kikéri a tanácsát arról, mennyi legyen az orvosok és szakápolók fizetése. Mit mondana?
- Ma a legmagasabb szakápolói fizetés bruttó 250 ezer forint, egy 40 éves gyakorlattal rendelkező orvos alapbére pedig bruttó 550-600 ezer forintot. Ezekre még különböző járulékok, pótlékok jönnek. Amennyiben megkérdezné tőlem a miniszterelnök, hogy a magyar egészségügyet miként lehet rendbe tenni, azt tanácsolnám: az orvosok fizetését belátható időn belül jelentősen emeljük meg. Egy átlag kórházi orvosnak másfél millió forintot kellene keresnie, míg a legjobb sebésznek, vagy egy magyar orvos-professzornak 10 ezer eurót, azaz mintegy 3 millió forintot. A nővérek, szakápolók esetében hasonló arányú emelést javasolnék. Ezzel az orvosok elvándorlását, a feketemunkát, a visszaéléseket és a hálapénzek rendszerét is rendezni tudnánk. Jó úton haladunk, hiszen 200 ezerről 600 ezerre emeltük az orvosok fizetését.
- A vasúti fejlesztés két végállomása Békéscsaba és Szabadka lesz. A menetidő mennyivel csökken?
- A miniszterelnök azzal a feltétellel támogatta a tram-train megépítését, hogy a beruházás a Szeged és Vásárhely közötti korszerűsítésen túl a Szabadka és Békéscsaba vasúti összeköttetés megújítására is terjedjen ki. Ma Szabadkáról Szegedre eljutni több órás procedúra, szeretnénk, ha ez csökkenne, a Vajdaságból Szeged könnyen és gyorsan megközelíthető lenne, valamint Szabadka és Békéscsaba között megfelelő közlekedési összeköttetés épülne ki. Ehhez kapcsolódóan, sikerült meggyőzni a kormányt, hogy a Szeged-Budapest vonalat is korszerűsíteni kell. Ma 2 óra 24 perc a főváros és Szeged között a vasúti menetidő, amit egy óra negyven percre kell csökkenteni ahhoz, hogy a vasút korszerű és versenyképes közlekedési alternatívává váljon. Ma a menetidő több, mint az 1940-es években volt! A MÁV megkapta a mandátumot arra, hogy ezt előkészítse.
- Apropó, Szabadka. Milyen tervek vannak a Vajdaság gazdasági és kulturális integrációjára?
- A vajdasági magyarokat kiemelten támogatja a kormány. Egy gazdaságfejlesztési programot indítottunk a Vajdaságban, ami az első Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program volt. Több 10 milliárd forinttal járulunk hozzá az ottani vállalkozások munkahelyteremtéséhez. Az elsődleges cél, hogy a vajdasági magyarok ne hagyják el a szülőföldjüket, ott tudjanak boldogulni. Ezért támogatjuk az ottani óvodák és iskolák színvonalának emelését és munkahelyek teremtését. A vajdasági magyar közösségre nagy tartalékként és nagy lehetőségként kell gondolnunk.
- A Dél-Alföld kitűnő méztermelő vidék. Évtizedekig a termés nagyobb részét exportálták. A kínai méz és a méhek pusztulása nagy károkat okoz a hazai gazdaságnak. Életre lehet-e hívni egy Méz munkacsoportot, amelynek célja, hogy összefogja a hazai és nemzetközi kutatások eredményeit, közvetítsen a méhészek és a földművelési ágazat szereplői között, illetve lobbizzon külföldön a hazai méz piacra kerüléséért?
- Az Agrárkamarától most kaptunk egy kezdeményezést, hogy miként lehetne a magyar méhészet érdekeit jobban védeni. Nagyon jó minőségű a magyar méz, a magyar méhésztársadalom az egyik legfelkészültebb, legjobb szakmai tudással rendelkező agrár közösség. A földrajzi és a természeti adottságok is nagyon jók, hiszen olyan erdőállománnyal és olyan rétekkel, legelőkkel, földekkel rendelkezünk, amelyek méz előállítására alkalmasak. A méhcsaládok, normális esetben el is tudják tartani a méhészt és családját, tehát gazdasági szempontból is értelmezhető az ágazat fejlesztése. Támogatni szeretnénk a méhészetet, jelenleg azokat a jogszabályokat vizsgáljuk, amelyekkel a kormány segíteni tudná az ágazatot az európai versenyben.
Címkék:
Hódmezővásárhely Lázár János közlekedés egészségügy Békéscsaba Szabadka munkaerő orvosok méhészet Kincses temető
