Több százezer fát ültetnek a Kiskunságban

Már zajlanak az erdősítési munkálatok a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. A lombhullást követően a kora tavaszi időszakig 70 hektáron, csaknem 350 ezer darab, őshonos fajokból álló facsemetét ültet a Tisza-völgyében és a Homokhátságon a nemzetipark-igazgatóság.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság jelentős méretű, mintegy 10 ezer hektárnyi erdőterületen végez erdőkezelési tevékenységet. A faállomány közel 40 százaléka idegenhonos, természetvédelmi szempontból csekély jelentőséggel bíró fajokból áll, mint a nemesnyár, a feketefenyő, az erdeifenyő és az akác.

A nemzeti park szakemberei azon dolgoznak, hogy ezeket az erdőket őshonos fafajokból álló, gazdag élővilágnak otthont adó erdőkké alakítsa, amit szaknyelven erdőszerkezet átalakításnak hívnak.

Fotó: Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság

Mivel az erdők életciklusa évtizedekben, sőt évszázadokban mérhető, ezért ezt a távlati célt csak hosszú távon lehet elérni, több lépésben. A folyamat során eltávolítják az idegenhonos fajokat, és helyükre szürke- és fekete nyár, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, vadkörte, vadalma, zselnice meggy, nyír, mezei- és tatárjuhar kerül.

Az erdőfelújítások időszaka késő ősztől kora tavaszig tart. Az idei szezonban 70 hektáron végez a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság erdősítést. A Tisza-völgyében Lakitelek, Tiszaalpár, Csanytelek, Tiszaug és Mártély térségében, a Homokhátságon Pálmonostora, Fülöpháza,Bugac, Bócsa, Páhi és Kaskantyú települések körül, a Felső-Kiskunságban pedig Kunadacs, Kunpeszér, Kunbaracs és Ladánybene környékén zajlanak a munkálatok.

„Az elkövetkezendő hónapokban a tavalyi évhez hasonlóan idén is mintegy 350.000 darab őshonos fajokból álló facsemetét ültetünk. A Homokhátságon elsősorban a tájra jellemző, hazai fajokból álló nyáras állományokat alakítunk ki, a Tisza-völgyi ártéri erdőkben pedig tölgy-kőris-szil ligeterdőket” – nyilatkozta Szabó Lajos, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság erdészeti osztályvezetője.