quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely24.com archívum

Képeken, tárgyakban, előttünk Hódmezővásárhely történelme

2017. december 08.

A tárlat az Árpád-kortól az 1808-as, több mint ezer házat elpusztító Kis utcai tűzvészig mutatja be a település fejlődését. A késő középkorban 27, a török uralmat megelőzően 20 falu tartozott a mai város vonzáskörzetébe, ezek közül kettő, az oklevélen először 1231-ben említett Houd (Hód) és a 1266-ban Wysarahelként leírt Vásárhely nevét őrzi ma a város. A két oklevél művészi másolatát a kiállítás vendégei is láthatják.

A két település összeolvadása 1330-ban indult el, és a 15. század közepére ért véget. 1455. szeptember 8-án kelt oklevelében a térség egykori földesura, Hunyadi János már Hódvásárhelyként említi a mezővárost, amelyet először a 17. század legelején hívnak a forrásokban Hódmezővásárhelynek.

A város mai közigazgatási területén található települések fokozatosan elnéptelenednek. Ezt a folyamatot az egykori mezőváros, Csomorkány történetén keresztül ismerhetik meg a látogatók. A régészeti leletek mellett a múzeumban bemutatják a település 15. századi templomának tömbrekonstrukcióját is.

A kiállított régészeti leletek és rekonstrukciók mellett az érdeklődőket digitális eszközök is segítik a település történetének megismerésében, így látható, miként nyerte el mai formáját a református Ótemplom.

A tárlat néprajzi része képet ad a város környéki tanyarendszer kialakulásáról, bemutatják az állattartás és a halászat eszközeit, a jómódú mezővárosi életmód emlékeit, a korabeli viseleteket, használati és berendezési tárgyakat.

A tárlat kialakítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kubinyi Ágoston programja támogatta, melyet a közgyűjteményt fenntartó önkormányzat egészített ki saját forrásaival.