quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Promenad.hu archívum

Így lett Hódmezővásárhely, a mi városunk

2017. december 08.


„Egy 2013 óta épülő kiállításról van szó, hiszen különböző pályázatokon kellett az anyagi bázist megteremteni, amelyhez az önrészt minden alkalommal Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosította. A kiállítás létrehozásában nagyon sok múzeumi kolléga és külsős szakember működött közre, a célunk az volt, hogy bemutassuk Hódmezővásárhelynek és környékének a történetét az Árpád – kortól (1231) kezdve egészen a 19. század elejéig. Arra törekedtünk, hogy a múzeumban megtalálható és az intézmény által összegyűjtött tárgyakat tárjuk a közönség elé, de azokat az okleveleket, amelyek elsőként említik a város nevét, lemásoltuk, így kerültek ide a Magyar Nemzeti Levéltárból és a Hódmezővásárhelyi Levéltárból is a kiállított oklevelek másolatai” – mondta Bernátsky Ferenc, a Tornyai János Múzeum történésze, muzeológusa.

Bernátsky Ferenc

Bernátsky Ferenctől, aki a várostörténeti kiállítás egyik kurátora is, azt is megtudtuk, kezdetben ezen a területen nagyon sok kisebb település volt, amely az idők során nagyobb településekké állt össze, míg végül csak egy maradt, az, amit ma Hódmezővásárhelynek nevezünk.

A kiállítás tervezését és kivitelezését a Heonlab Kft. végezte. György Árpád Hunor tervező, a kiállítással kapcsolatban elmondta, a múzeummal szorosan együttműködve alkották meg azt a vizuális teret, amely keretként, ugyanakkor bemutató eszközként szolgál. „A kurátoroktól kaptunk egy történeti hátteret arról a tematikus egységről, amelyet ez a kiállítás feldolgoz. Ez képezte a vázát a vizuális terveknek. Amikor egy eredendően nem múzeumi helyszín a tér, amelyben dolgozunk, az mindig kihívás elé állít bennünket. A Tornyai János Múzeum egy lakóházi egységekből szőtt épület, a maga sajátosságaival, amelyeket természetesen figyelembe kell venni, csakúgy, mint a kulturális emlékek tiszteletben tartását, miközben igyekeztünk a mai, modern kor vizuális eszközeivel is élni, hogy bemutassuk Vásárhely történetét.” A Heonlab Design Stúdió pécsi székhelyű, ugyanakkor szerte az országban, immár 7 éve dolgoznak múzeumi kiállítások megtervezésén. A mostani, hódmezővásárhelyi várostörténeti kiállítást ketten álmodták meg, György Árpád Hunor és Barta Tamás, a kivitelezést pedig több alvállalkozóval valósították meg.

György Árpád Hunor

A kiállításon ünnepélyesen Elek András, a Tornyai János Múzeum igazgatási ügyintézője köszöntötte a résztvevőket, Nagy Imre, az intézmény vezetőjének nevében, aki levélben méltatta a kiállítást. Nagy Imre, levelében kiemelte, a múzeumnak régóta húzódó adóssága volt már ez a nagy korszakot felölelő várostörténeti kiállítás a vásárhelyiek felé, és bízik abban, hogy tartalmas időtöltést jelent majd az ide látogató vásárhelyieknek és idegen városból érkezőknek is a tárlat, az itt élők pedig remélhetőleg egy újabb kapaszkodót találnak benne vásárhelyiségük mibenlétének teljesebb megismeréséhez.

Elek András és dr. Vígh Annamária

A várostörténeti kiállítást Dr. Vígh Annamária, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, közgyűjteményi főosztályának vezetője nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, ez egy kiváló és egyedülálló kiállítás, amely éveken keresztül készült, és ahhoz, hogy sokáig „életben maradjon”, az intézménynek nagy feladata, hogy folyamatosan programokat szervezzen majd a tárlathoz kapcsolódóan.

A kiállítás két teremben tekinthető meg, az első térbe érkezvén a középkor világában, egy boltozatos templomtérben találjuk magunkat, amely utal a város határában egykor álló középkori egyházi épületek sokaságára. A fali vitrinekben pedig a mindennapi étekézéshez használt edények láthatóak.

A második, nagyobb teremben a fokozatos fejlődéssel kialakuló Hódmezővásárhely történetét ismerhetjük meg. Láthatunk a vitrinekben 10-12. századi tárgyakat, és a 17-18. században használt különböző típusú kerámiákat és fémtárgyakat. A Református Ótemplom 18. század közepére kialakult formáját egy kapu zárókő és a csúcszdísz jeleníti meg. Megelevenedik a 18-19. század fordulójának jómódú mezővárosi életmódja is, szobaenteriőr, egy-egy korabeli női és férfi viseletrekonstrukció és párnavégek által.

Az Évszázadok a Hód-tó partján – Houdtól Újvárosig című állandó várostörténeti kiállítás az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2014 és 2017 közötti támogatásával, a Kubinyi Ágoston Programból valósult meg. Az EMMI összesen 30 millió forinttal, Hódmezővásárhely városa 3,3 millió forinttal járult hozzá a megvalósuláshoz.

A kiállítás kurátorai: Bernétsky Ferenc történész-muzeológus, Csányi Viktor régész-muzeológus, valamint Nagy Vera és terendi Viktória néprajzkutató-muzeológusok.

 

Ács Helga