quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 16. szerda
  -  Csongor
Promenad.hu archívum

Lázár János az MVH-ról

2017. december 06.


Lázár János a 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról a kormány által kezdeményezett vitanapon azt mondta, az EU-ban szinte a legjobb az a támogatási összeg, amelyet egy lakosra vetítve visszakap Magyarország és a kormány olyan célokat tűzött ki, amely sokat tesz az ország felzárkóztatásáért.
Közölte, az Állami Számvevőszék a korábbi, 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési időszakot úgy értékelte, azt a stratégiai tervezés teljes hiánya jellemezte és elhúzódott a források felhasználása.
Kitért arra, hogy 2014 előtt gazdaságfejlesztésre az uniós források 16 százalékát szánták, most 60 százalékát fordítják erre. Tehát nem kidobjuk a pénzt, nem elégetjük a pénzt – hangoztatta.
Lázár János szólt arról, hogy Magyarország 2004-es uniós csatlakozásának egyik oka az volt, hogy az EU a csatlakozással nyert több százezres, olcsó és nagyon jó munkaerőért cserébe az ország felzárkóztatásából kiveszi a részét.
A felzárkózás nincs kész – folytatta – , az Európai Bizottság (EB) előrejelzései szerint 2030-35-ig kell működtetni a felzárkózási alapokat.
Ismertetése szerint a mostani uniós költségvetési ciklusban 2017. március végéig meghirdették a forrásokat, 543 pályázatot írtak ki 9453 milliárd forint értékben. Hozzátette: november végig 7340 milliárd forintról született döntés, amely a rendelkezésre álló keret 82 százaléka. A teljes kassza 39 százalékát fizették ki – mondta.
Úgy értékelte, hogy munkát ellenszélben végezték, mert brüsszeli bürokrácia nem karolta fel Magyarországot, miközben a Gyurcsány- és Bajnai-kormány nagy kedvence volt az európai bürokratáknak. Hozzátette: az európai bürokraták munkáját nagyban segítik azok a közpénzből működő európai parlamenti (EP-) képviselők, akik “feljelentésgyárakat üzemeltetnek”. “Soros Györgytől kapott stencileken” másolják biankóban a feljelentéseket – fogalmazott, megjegyezve: ebben nagyon jól teljesít a Párbeszéd politikusa, Jávor Benedek EP-képviselő.
A miniszter komoly kormányzati teljesítményként értékelte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ), valamint a gazdák által csak ÁVH-nak titulált Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) szétzúzását. Szerinte óriási versenyt futott abban az NFÜ és az MVH, hogy melyik szervezet a nagyobb bűnözője az országnak.
Rögzítette a forrás kifizetés rendjét: Magyarország a megelőlegezett forráskifizetés után számol el az EB-vel. Hozzátette: múlt pénteken 204 milliárd forint érkezett a jegybankhoz, az EB megkezdte a benyújtott számlák kifizetését és a novemberi, decemberi számlák esetében is lesznek még lépések.
Lázár János közölte, 2016-ban 2000 milliárd forint értékben írtak ki közbeszerzést, részben uniós forrásból, ez az összeg a GDP több mint 5 százalékát jelenti. Egy-egy közbeszerzésre 5-6 jelentkező volt – mondta. Amikor azzal vádolnak bennünket, hogy egyesek nem a jó gazda gondosságával járnak el, akkor ez azt jelenti, hogy a GDP 95 százalékát nem érintő kérdésről van szó – közölte.
A miniszter azt mondta, a 2000 milliárd forint 10 százaléka volt olyan pályázat, amelyen például nemzetbiztonsági szempontok miatt korlátozott volt a verseny.

forrás:mti