Aranyra villantak a vakuk

A Makói Fotó Barátok Egyesülete két esztendeje alakult. Tizenkét tagja van, akik elsősorban azért találkoznak egymással, hogy tapasztalatot cseréljenek a fotózásról, illetve kikérjék egymás tanácsát ezzel kapcsolatban. Az összejáró fotóbarátok előadásokat is szerveznek, ezt úgy kell elképzelni, hogy egyikük felkészül valamiből, mondjuk a mikrofotózásról, s azt szemléletesen bemutatja a többieknek. Más esetben ha valamelyik tag részt vesz egy, a fényképezésről tartott előadáson, bemutatón, az ott látottakat-hallottakat hazatéréve megosztja társaival. A lényeg: a csapatot a fényképezés szeretete tartja össze.

Amikor a tucatból heten ragadnak egyszerre masinát

A makói Hagymaház Galériában kedden gyűltek össze a fotóbarátok. Az apropót az adta, hogy közös kiállításuk nyílt. Az érdeklődők számos fotót láthattak, viszont témát csak egyet. Ennek oka, hogy az idén emlékezünk meg Arany János születésének 200. évfordulójáról, s ennek kapcsán rendezték meg az Arany 200 című kiállítást. Az alapgondolat szerint az irodalmár balladáit, verseit, illetve életútját kellett fényképen megörökíteni. A tárlatot Martini János makói származású fotós ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. Juhász Kornélia pedig klarinéton játszott.

Az 5 éves Kovács Bálint Roland, amint önmagát nézi a kiállításon

Az egyesület egyik tagja, Kréz Tibor javasolta, hogy Arany János legyen a témája a tárlatnak. – A fiúk eleinte nagyon furcsán néztek rám, el se tudták gondolni, hogyan fogjanak hozzá – mondta mosolyogva a civilben az Almási iskolában tanító fotós. Heteket vett igénybe, amíg átolvastak egy csomó verset, illetve balladát. Kréz Tibor természetesen nem csupán kiadta a feladatot, hanem maga is lelkesen készült, de pontosan mivel is, azt itt részletezi:

##audio:5171##

– Nem egyszerű dió Arany költészete, számomra nehéznek bizonyult, hiába olvasgattam otthon a kötetét, sehogy sem akart a fejemben fotóként összeállni egyetlen egy költemény, de még sor sem – vette át a szót Lóczi Gábor. Az egyesület bolti eladóként dolgozó tagja hozzátette: végül arra az elhatározásra jutott, hogy fellapozza a könyv tartalomjegyzékét, s csak a versek címére koncentrál. Ez segített, mert kialakult végül az, amit december 16-ig meg is nézhetnek az érdeklődők a Hagymaházban. De miért is kezdett el Lóczi Gábor fotózni? – ha kíváncsi rá, akkor itt meghallhatja:

##audio:5172##

Munkatársunktól. K.