Hogyan olvassák Arany Jánost 2017-ben?

A Németh László Városi Könyvtárban szerda este Arany Jánosról tartottak előadást.

„Ahogyan azt mondani szokták: minden olvasó és minden kor más. Tehát semmiképp nem úgy olvassák a verseket 2017-ben, mint például 2007-ben.”- mondta el Imre László, a debreceni egyetem volt oktatója. Hozzátette, az élet is megy tovább, olyan körülmények állnak elő, amelyek egy-egy művet más megvilágításba helyeznek.

Imre László

Példának a Toldi estéjét hozta fel, amit több generációnak is meg kellett tanulnia. A műben hangsúlyosan szerepel a magyarság, Európa, a nemzeti hagyományok, valamint az integráció kérdésköre. Imre László kihangsúlyozta, ezek a témák ma különösen nagy jelentőséggel bírnak Magyarországon.

„A mű folyton változtatja az arcát, a jelentését. Nem hamisítjuk meg, csak az olvasó szükségképpen a mai helyzetből, benyomásokból, töprengésekből, vívódások alapján olvassa. Tehát másképp olvassa 2017-ben, mint 1917-ben.” – mondta még el.

Mint megtudtuk, Montgomery város Arany Jánost néhány hónapja díszpolgárrá avatta, mert az angolra fordított és megzenésített Walesi bárdok hihetetlen népszerűségre tett szert. Ez is egyfajta aktualitás, az dönt, hogy melyik országban, milyen helyen olvassák. A kérdés az, hogy az egyénnek éppen milyen segítségre, inspirációra van szüksége.

Liszi Melinda

Az estén öt ballada került hangsúlyos szerepbe: Rozgonyiné, Zách Klára, Tetemrehívás, Vörös Rébék, Tengerihántás. Ezeket a Békéscsabai Jókai Színház színművésze, Liszi Melinda adta elő.