János király udvarában ragadós az őrület

János királyt Gyöngyösi Zoltán formálta meg
Ki volt János király? Angol uralkodó, a Plantagenet-ház sarja. Földnélküli, puhakardú, az egyház által kiátkozott. Balszerencsés férfi. Történetét olvasva, szemlélve könnyen elveszhetünk az angol királyi család szövevényes rengetegében, de amint felülemelkedünk a rokoni szálak kibogozhatatlanságán, rájöhetünk, hogy Plantagenet János óta ugyan eltelt majd’ ezer év, de nem sok minden változott.
Pandulpho bíboros (Figeczky Bence) és Fülöp, Franciaország királya (Vicei Zsolt)
A hatalmasok ugyanúgy hatalmaskodnak. Aki a csúcson van, azért reszket, hogy vezető pozícióját megtarthassa, míg az alattvalói hozzádörgölőzve is azért kaparnak, fúrnak mind a tíz körmükkel, hogy még nagyobb szeletet kihasíthassanak a hatalom tortájából. És ott az arctalan tömeg, a nép, aki statisztája és egyben elszenvedője is az eseményeknek. Amikor lehetősége lenne, hogy döntsön sorsa felől, akkor sem mer élni vele.
Így lesz a Fattyúból Sir Richard
János történetét a Szegedi Nemzeti Színház Keszég László rendezésében vitte színre, alapjául pedig Friedrich Dürrenmatt darabja szolgált. Dürrenmatt feldolgozása egyfajta politikai komédia, de rengeteg keserűséggel, fájdalommal. Kibicsaklott emberi sorsok garmadája vonul végig a darabon. János, aki szinte mindent feláldoz a hatalomért, ha ad, azt is csak érdekből. Feltörekvő politikai tanácsadóját, a Fattyút (Olasz Renátó) bár önös érdekek vezérlik, alapvetően jót akar. De tudjuk: a Pokolba vezető út is… – így elkerülhetetlen a bukása.
Konstancia, János és Arthur
Arthur, János unokaöccse (Borsos Beáta) bár még csak 8 éves, kulcsfigurája a történetnek: ide-oda taszigálják, attól függően, mit kíván az ország (ugyan már!), sokkal inkább az egyes emberek érdeke. A nők vagy királyok, királyjelöltek eltökélt nevelői, szívükben megkeményedett asszonyok (Eleonóra királyné – Molnár Erika, Konstancia – Szabó Gabi), vagy a szerelem igézetében reménykedők egy olyan korban, ahol ők csak percnyi békék elnyerésének eszközei lehetnek (Angouleme Izabella – Tolnai Hella, Kasztíliai Blanka – Waskovics Andrea).
Franciaország dauphinje, Lajos (Ferencz Nándor), hóhér (Bánvölgyi Tamás) és Blanka (Waskovics Andrea)
A helyzet abszurditását hangsúlyozza maga a díszlet és a jelmezek is. Egy elmegyógyintézet folyosóin bolyonganak a szereplők, villákból és üvegcsékből készített koronavariációkat csodálhatunk meg, illetve a betegköpenyek, pizsamák felhasználásával a 12. század formavilágát idéző kosztümöket. Egyedül Arthur ruházata mentes a bolondok gúnyájától. A sok felnőtt között egyedül a gyermek tud tiszta, őrülettől mentes maradni.
ÉR.
Képek forrása: szeged.hu