Egy világhírű, Vásárhelyről származó tudós

Az intézményben csütörtök délután előadások és workshop-ok kerültek megrendezésre Ókortudomány és magyar őstörténet a Bethlentől a Magyar Tudományos Akadémiáig címmel. Így emlékeztek Harmatta János akadémikus születésének századik évfordulójára. A nagyszerű tudós Hódmezővásárhelyen született, a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban tanult. Csütörtökön a fia, ifj. Harmatta János is jelen volt, aki mesélt nekünk az édesapjáról.

„A mai egy nagyon szép nap és meg vagyok hatva, hogy itt lehetek. Apám születésének századik évfordulójának alkalmából, egy megemlékezést tartunk itt, a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban. Ő ugyanis ennek az intézménynek a falai között kezdte a pályáját.” – mondta el Dr. Harmatta János, a Magyar Pszichiátriai Társaság tiszteletbeli elnöke.

ifj. Harmatta János

Mint megtudtuk, édesapja, id. Harmatta János, aki nyelvész volt, itt végezte el a gimnáziumot, majd az itteni tanárainak az ajánlására és segítségével jutott fel Pestre az Eötvös Collegiumba. Így tudott elindulni azon a kutatói és tudós pályán, amelyet aztán egész életében művelt. Tanára, a vásárhelyi Csépe Andor adott Harmatta Jánosnak olyan könyveket, amelyek felkeltették a nyelvészet iránt az érdeklődését.

Harmincöt éves korában már tanszékvezető egyetemi tanár volt, akadémikus lett, de nemcsak hazánkban, hanem a párizsi és a bécsi akadémián is tag volt. Az Union Académique Internationale elnöki posztját is betöltötte, ami hatalmas megtiszteltetésnek számított. Számos kitüntetéssel, Széchenyi-díjjal, a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, Akadémiai Aranyéremmel is büszkélkedhetett.

Öt modern nyelven beszélt folyékonyan: német, angol, francia, olasz, orosz. Önmagában már ez is hatalmas tudásra vall, de régi nyelveket is ismert, néhány példát említve a szanszkritot, az ó-latint, az ó-görögöt, valamint az ó-iránit. „Apám minden reggel hat órakor odaült az írógépe elé és egészen este tízig dolgozott. Nagyon pontos menetrend szerint élt.” Egy igazi polihisztor volt, hiszen nyelvész létére a régészek is elismerték, még a magyarság eredetével is foglalkozott. Az egyetemi előadásaira mindig alaposan felkészült, de jegyzeteket az óráira sosem vitt magával.

„Nagyon örülök annak, hogy szó esik az életéről. Igazából az lenne a jó, ha a fiatalok ráébrednének, hogy milyen jó helyen tanulnak, és erre támaszkodva, a tanáraik segítségével, el tudnának indulni olyan utakon, ahol a saját álmaikat valósítják meg. Ez sok munkába kerül, de nagyon szép eredményre vezet. Azt szeretném, ha a gimnáziumban nemcsak egy-két tanár, hanem a diákok nagy része is tudná, hogy kiváló emberek származtak innen, és örülök, hogy az egyik az apám.”

Velünk élő antikvitás címmel tartott előadást Hamvas Endre

Harmatta János, az édesapjához hasonlóan, egyetemen oktat. Elmondta, hatalmas élmény számára, amikor látja, hogy a diákok személyiségükben is változnak, érett szemléletű emberek lesznek, másképp viszonyulnak a világhoz. Kérdésünkre kifejtette, a mai napon az a célja, hogy apját ne, mint tudóst, hanem mint embert mutassa be, hiszen nem a tudományát fogják követni, hanem azt, hogy milyen ember volt. Ha egy tanár képes arra, hogy nyomot hagyjon a tanulóban, akkor a tudást is könnyebben lehet elsajátítani.