Alkotásai beszélnek helyette

Csete György abban az időben indult el a művészeti pályán, amikor a művészeti élet kettéoszlott: az egyik elindult a gyökerek feltárásának irányába, a másik pedig meghódította Európát. Csete az elsőhöz tartozott, azt vallotta, hogy a korszerű gondolatok a múltban is benne vannak, amelyeket fel kell tárni.

Csete György

A szentesi születésű Csete György (1937-2016), akit a Magyar Művészeti Akadémia a Nemzet Művésze díjjal ismert el, a magyar organikusépítészet egyik elindítója, Lechner Ödön és Kós Károly örökségének folytatója. „Az organikusnak szinonimája lehet a szerves építészet kifejezés. Két dolgot fejez ki az elnevezés: egyrészt ezek az épületek szervesen illeszkednek a tájba, másrészt szerves anyagokat, elsősorban fát, alkalmaznak az épületeken” – fogalmazta meg az organikus építészet lényegét Bodó Péter művészettörténész.

Épületeiben fellehetőek a magyar népi sajátosságok, valamint az ember és a természet egysége. Első jelentős munkája az orfűi Forrásház (1970-74), az organikus építészeti irányzat titokban épült megnyilvánulása. Csete templomait Halászteleken, Ópusztaszeren és Beremenden barátjával Dulánszky Jenő statikussal és feleségével, Csete Ildikó iparművésszel közösen tervezte. Legjelentősebb alkotásának Debrecen-Tégláskert református templomát tartják, de Hódmezővásárhely határában is található egy épülete, a Hód-tavi csata emlékműve.

Bodó Péter

Az előadás egyik célja volt, hogy a hallgatóság pontosabb képet kapjon Csete György munkásságáról, másrészt ápolják a művész emlékét.  Hogy lesz-e, aki folytatja az ő életművét, vannak-e olyanok, akik az általa kitaposott ösvényre lépnek, azzal kapcsolatban Bodó Péter azt mondta el, hogy nagyon sok tanítványa volt Csete Györgynek, akikre természetesen nagy hatást gyakorolt, példaként pedig Erdei Andrást emelte ki.

ÉR.