Ítélet született az árvízi pusztításon nyerészkedő vásárhelyi cég ügyében
Egy embert végrehajtandó, négy másikat felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt a Szegedi Törvényszék a 2006-os árvízi fertőtlenítés kapcsán felmerült csalás miatt – jelentette az MTI.
A per fővádlottjai egy hódmezővásárhelyi bt. munkatársai. A vádirat szerint a cég több száz millió forintot vett rosszul, feleslegesen, illetve el sem végzett munkákért cserébe.
Hivatalosan folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás bűntette miatt ítélték el őket. Letöltendő börtönt egy többszörösen visszaeső vádlott kapott. Neki másfél évre kell rács mögé mennie.
Mellékbüntetésként több millió forint pénzbírságott is kiszabott a taláros testület.
Nem értettek hozzá
Az ügy a 2006-as tiszai árvíz után kezdődött. Az érintett cég vezetőinek sikerült rávennie tizennégy Csongrád megyei önkormányzatot, hogy velük végeztessék el az elöntött területek fertőtlenítését, holott ehhez sem szaktudásuk, sem felszerelésük, sem engedélyük nem volt.
Az ártértől távol is dolgoztak
A vádirat szerint volt, akivel 1 hektárra, de olyan is akivel 294 hektárra szerződtek le. Papíron olyan területeken is takarítottak, ahol nem is járt a Tisza.
Magyarcsanáddal 75 hektárt akartak így kifizettetni.
Vásárhelyen és Tiszasziget is a zsebébe nyúlt
Az önkormányzatok fertőtlenítésre csaknem 283 millió forint állami támogatást igényeltek a vis maior alapból, és ebből körülbelül 58 millió forintot át is utaltak nekik.
Ezen felül Tiszasziget a saját költségvetéséből további 16,5, Hódmezővásárhely pedig további 21,1 millió forintot fizetett ki.
Nem szóltak a szakvéleményről
Tóth Tibor tanácsvezető bíró az ítélet indoklása során közölte, a szerződések megkötésekor már rendelkezésre állt az Országos Epidemiológiai Központ állásfoglalása, miszerint a talaj záró fertőtlenítése csak kivételes esetekben szükséges. Erről cégnek kötelessége lett volna tájékoztatni az önkormányzatokat, ám ezt nem tette meg.
Nem stimmeltek a számok
A bírósági beszámolókból az is kiderül, óriási eltérések voltak a valós és a tényleges számadatok közt. A szerződésekben rögzített területek fertőtlenítésére például mintegy 4400 tonna vegyszerre lett volna szükség, a cégnek azonban ennek csak a negyede állt a rendelkezésére.
Elgondolkodtató az is, hogy volt olyan település, ahol egy kevesebb mint egy hektáros részen ugyanannyi ember dolgozott, mint máshol, egy azonos adottságú, de csaknem százszor akkora területen.
A hiányosságokat és eltéréseket fiktív alvállalkozói megállapodásokkal és hamis számlákkal papírozták le.
Nem jogerős
A bíróság döntése ellen két vádlott nyújtott be fellebbezést, az ügyészség pedig három nap gondolkodási időt kért, így az ítéletek nem jogerősek.
(Borítókép: illusztráció; forrás: MTI)
