Ismétlődő családi sors: háborús feljegyzések az apától és a fiútól

Ifj. Szabó Lajos háborús visszaemlékezéseit és id. Szabó Lajos fogolynaplóját egy kötetben, Nektek írtam, fiaim… címmel adták ki 2017-ben. Az anyag igen gazdag: leírások mellett fényképek, archív dokumentumok is szerepelnek benne. A könyv kritikai kiadás, tehát magyarázatok vannak az egyes adatokhoz rendelve (például személyek, helyszínek bemutatása, különböző utalások megmagyarázása), így az olvasó nem veszik el az információk tengerében.

A könyv megszületésének gondolata tíz évre vezethető vissza. – mondta el Szabó Tamás, ifj. Szabó Lajos fia, a kötet szerkesztője. Mindig arra kérte édesapját, hogy meséljen neki a nagyapáról, a dédapáról, írja le az alakjukat, hiszen komolyan érdekelte őt az ősök múltja. Ahogy gyűltek ezek a történetek, egyre inkább úgy látta, hogy érdemes lenne őket kiadni.

Szabó Tamás

Az édesapja először elutasította a felvetést azzal a mondattal, „Nem fiam, ezt nektek írtam”. Nem véletlen tehát a kötet címe. Szerencsére azonban tíz év elteltével, a könyv megjelent. Ekkor már hatalmas mennyiségű dokumentumok álltak rendelkezésre: fényképek, levelek, leírások, amelyeknek köszönhetően egy kerek, régi világ épült fel.

ifj. Szabó Lajos

A véletlen úgy hozta, hogy miközben ezeket az anyagokat összegyűjtötték, ifj. Szabó Lajos barátja, Farkas Ferenc, megtalálta id. Szabó Lajos háborús naplóját.  Ekkor támadt az a gondolat, hogy a két szöveget egymás mellett adják ki. Így „kibontakozik az olvasó előtt az apa és a fia múltja.” – fogalmazta meg Szabó Tamás.

Ezáltal az 1914-1917-es és az 1944-1947-es időszak kerül párhuzamba. Van, ahol ifj. Szabó Lajos hasonlóságokat fedez fel a saját és édesapja sorsában, amelyekre ő is kitér a könyvben. Szabó Tamás elmondta, mindketten fogságba kerültek, megtanultak oroszul, elkezdtek naplót írni. Hozzátette, édesapja esetében annyi a különbség, hogy amikor lehetőséget kapott a hazatérésre, elégette a naplóját. Szerencsére így is egy gazdag anyag maradt fenn az utókor számára.

A könyvet a kötet lektora, Marjanucz László ismertette. Elmondta, itt nemcsak egy családi történetet ismer meg az olvasó, a cári Oroszország végnapjairól és a szovjet rendszerről is igen gazdag leírást talál. Emellett az 1940 utáni vásárhelyi közélet is megjelenik benne.

Rácz Attila az előadásával életre keltette a korabeli leveleket. Az est vendége volt Babucs Zoltán hadtörténész-muzeológus, Presztóczki Zoltán, a Szeremlei Társaság titkára és Szenti Csilla levéltár-igazgató. Az eseményen ifj. Szabó Lajos is megjelent.