A hit gyümölcse a tettek!

„A vallás, a hit egyidős az emberiséggel. A kíváncsiság, a tudásvágy, mindig hajtotta. Ez a mai napig így van. Ha nem tudott valamire magyarázott találni, gyártott hozzá egy elvet. Egy elvet, egy vallást, majd társított hozzá elveket, neveket, személyeket, történeteket. A reformáció mást jelentett egy 17.-18. századi embernek, mint a 21. században. A mai estén vallástörténeti, kultúrtörténeti beszélgetés várható, nem arról szól a mai alkalom, hogy  hitbeli vitákat generáljunk. Nehéz lenne egyetlen tézist is kiemelni abból a 95 tézisből, amit 500 éve Luther Márton felszegezett. De a beszélgetés alatt sor kerül majd arra, hogy melyek voltak azok az okok, amelyek alapján úgy gondolta, az egyháznak meg kell újulnia” – mondta fényesi Tóth János, a Vásárhelyi Esték program szervezője, a Kárász József Irodalmi Kör elnöke.

fényesi Tóth János és Bán Csaba

Bán Csaba református lelkész örömét fejezte ki, hogy az Ótemplomi Gyülekezet lelkészeként, gyakorló lelki pásztorként szólal meg a délután folyamán. Elmondta, a beszélgetés során nem az egyházi szerepre, hanem a társadalmi szerepre szeretne fókuszálni. „Azt szeretném kiemelni, hogy a reformáció milyen hatást gyakorolt akkor, 500 éve, és később. A hozzáértő társadalomkutatók azt mondják, hogy a mögöttünk lévő ezer évben legnagyobb hatással a reformáció volt a társadalomra. A reformációt egyházi megújulásnak gondolják nagyon sokan, ez alapvetően igaz, azonban ma az egyház egy meghatározott keretek között él a társadalomban, miközben a közösség sok másfajta folyamatban él, egyesületek, alapítványok, pártok, civil szervezetek léteznek. Annak idején, 500 éve a reformáció és   társadalom ugyanazt jelentette. A megváltozott körülmények között kell megtalálni az utat, felvállalni a társadalmi szerepünket. A keresztény templomba járók száma kevés. Lenne mit alakítani és módosítani ezen. A Bibliaolvasás nem része a legtöbb ember életének, ezzel kellene kezdeni. Lényeges, hogy a tettek által nem igazulunk meg, a tettek a hitünk gyümölcsei. Ma a világ a látványban fejeződik ki, a keresztény lét azonban nem efelé orientálódik” – mondta Bán Csaba református lelkész.

Bán Csaba

A beszélgetés során a rövidtörténeti áttekintést követően a kulturális és a társadalomra gyakorolt hatások kerültek előtérbe, illetve azoknak az okoknak a „megvitatása”, amelyek Luther Mártont arra ösztökélték, hogy az egyháznak meg kell újulnia. Megtudtuk, a humanizmus és a reneszánsz nem adott választ az emberek kérdéseire, a reformáció azonban igen. Luther Mártont a szerzetesi pályára egy vihar okozta élménye terelte. Egy vihar alkalmával megfogadta, ha kijut onnan élve, beáll szerzetesnek. Ő volt az első, aki nem csak olvasta, hanem értelmezte is a Biblia szövegét. Téziseiből az egyik legfontosabb elem az üdvözülés kérdése volt. Rádöbbent, hogy az üdvöt nem a cselekedeteink által nyerjünk el, hanem a hitünk által, amelyet ajándékba kapunk Istentől.

A beszélgetés során arra is fény derült, hogy Luther tanai rendkívül gyorsan elterjedtek, mintegy 2-3 hét alatt bejárták az országot, köszönhetően az akkor már létező könyvnyomtatásnak.

Ács Helga