Protestáns egyházak az államszocializmus korában

Kaposvárról, Szegedről és még Miskolcról is érkeztek szakemberek arra az előadássorozatra, amelynek témája a reformáció 500. évfordulója volt. Az első szekcióban azt vizsgálták, hogy a protestáns egyházak az államszocializmus korában hogyan maradtak fenn, egyáltalán milyen módon viszonyultak hozzájuk. A második részben elsősorban a vidéki, főként vásárhelyi vonatkozásokat járták körül.

„Idén, Október végén éppen a napokban lesz 500 éve annak, hogy az a szellemi folyamat megindult, amely aztán Európa, így Magyarország történetét is gyökeresen átalakította.” – mondta el Miklós Péter intézményvezető. Kifejtette, a protestantizmus eredménye az is, hogy értékké vált a tudás, a munka, valamint a modernitás társadalmi, politikai és gazdasági színtere is megjelenhetett.

Miklós Péter

Hódmezővásárhely egy protestáns református többségű város, egészen a korai újkori történetétől kezdődően. Ezért döntöttek úgy, hogy a Reformáció 500 Emlékbizottság és a Szeremlei Társaság közreműködésével, egy konferenciát rendeznek a városban. A rendszerváltás óta, az utóbbi szűk harminc évben kialakult egy olyan történész generáció, amely elfogultságoktól mentesen közelíti meg a témát. – tudtuk még meg az intézményvezetőtől.

Fazekas Csaba

A Horthy-rendszer összeomlása egy új kezdetet jelentett a vallási kisebbségeknek. A szovjet típusú diktatúra kialakulása maga után vont egy egyházüldözést, a protestáns egyházak is állami kontroll alatt álltak. Ez a diktatúra az ’50-es évek közepéig tartott. A Kádár-rendszer alatt pedig megpróbálták betagolni a kisebb egyházakat a rendszerbe. – mondta el Fazekas Csaba egyetemi docens, intézetigazgató, dékánhelyettes, aki a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karáról jött.

Antal Tamás

Vásárhely többek között az újjáéledését, valamint a keresztény tudatának fenntartását köszönheti a reformációnak. – tudtuk meg Antal Tamás egyetemi docenstől, aki a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karáról érkezett. Hozzátette, a 18. században a katolicizmus és a református egyház is küzdött a hívekért. A város főurai a hivatalos irányzatnak megfelelően a katolicizmust támogatták nyíltan, ám Szeremlei Sámuel könyveiből kiderül, hogy a reformáció útján létrejött vallásokat is támogatták. A 19. századra Hódmezővásárhely az egyik legfontosabb központjává vált a kálvinizmusnak, illetve a Tiszától keletre eső reformációnak.

A konferencián előadott még Hatos Pál egyetemi docens, dékán, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karáról, Holló Péter adjunktus, rektorhelyettes, a Sola Scriptura Teológiai Főiskoláról, Major Istvánné lelkész Hódmezővásárhelyről, Triznya Arnold történész, Tamási Éva egyetemi tanársegéd a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karáról, valamint Nagy Gyöngyi történész.