Kabátban, festményben nem jó a férc

Szilvásy Nándor 90 esztendővel ezelőtt született Makón. A neves grafikusművészt elsősorban onnan ismeri a nagyközönség, hogy filmplakátokat tervezett. Ezért szülővárosa múzeumában inkább a festő oldalát kívánták bemutatni. Csütörtökön nyílt meg az intézményben az a tárlat, amiben nem csupán a munkáit csodálhatják meg az érdeklődők, hanem egy kicsit azt a környezetet is, ahol haláláig alkotott, vagyis a révfülöpi műtermének egy részletét is kiállították.

A kiállítás kurátora nem volt más, mint az alkotó özvegye. Szalontay Ágnesnek köszönhető az, hogy olyan személyes holmik is bemutatásra kerültek, mint volt férje ecsetei, festékei és állványa is. – Nem szerette, ha munka közben felmentem hozzá a padlástérben kialakított műtermébe, azzal a hasonlattal élt: a fércben lévő kabátot nem szabad megnézni, így a félkész festményt sem, s én ehhez is tartottam magam – árulta el az özvegy. Szalontay Ágnes grafikusművész nem csupán erről, hanem arról is mesélt, hogyan jelent meg volt férje vásznain az egykori makói töltésoldali sárkányeregetések emléke, illetve miért nem festett új otthonáról, a Balaton vidékéről, íme:

##audio:5011##

Az alkotásokat és az alkotót Feledy Balázs művészeti író ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. – Élete utolsó húsz évébe nyerhetünk bepillantást ezen festmények segítségével – mondta megnyitójában Feledy Balázs. A művészeti író arra is kitért, hogy Szilvásy Nándor vásznain nagyon sok esetben a madarak köszöntek vissza. Feledy Balázst hallja:

##audio:5012##

Amíg Makón Szilvásy Nándor festményei között időzhetnek a látogatók, addig Veszprémben december 8-ától a plakátjait állítják ki. – A művész özvegyétől megvásároltuk a teljes gyűjteményt, s ebből rakjuk össze majd a tárlatunkat – vette át a szót Hegyeshalmi László képzőművész, a veszprémi Művészetek Háza igazgatója. Ennek kapcsán a magyar plakátkészítésről is beszélgettünk Hegyeshalmi Lászlóval:

##audio:5010##

Munkatársunktól. K.