A protestánsok és az államszocializmus

„A reformáció 500. évfordulója van, éppen a napokban. A reformációnak köszönhetően megindult szellemi folyamat egész Európa és Magyarország történetét gyökeresen átalakította. Értékké vált a tudás, a munka, és az emberi önálló kezdeményezés. A modernitás társadalompolitikai szinten is megjelent. Hódmezővásárhely protestáns református többségű város, ezért gondoltuk úgy, hogy megrendezzük ezt a konferenciát, amelyben támogatónk a Reformáció 500 Emlékbizottság volt” – mondta dr. Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője, aki a konferencia témájával kapcsolatban kiemelte, a protestáns egyházak a rendszerváltozás előtt mostohán kezelt területe volt a történetírásnak, az elmúlt 30 esztendőben azonban kialakult egy olyan történészi gárda, amely elfogultság nélkül tudja ezt a területet vizsgálni. Az előadásokat neves szaktekintélyek tartották, érkezett Kaposvárról, és Miskolcról is előadó.

Dr. Miklós Péter

Dr. Miklós Péter arról is beszámolt, a protestáns egyházak állami kontroll alatt álltak a rendszerváltás előtt, ugyanúgy, mint a katolikus egyház.

Fazekas Csaba egyetemi docens, intézetigazgató, dékánhelyettes, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karáról érkezett.Előadásában arról beszélt, a Horthy korszak nehéz örökséget hagyott az 1945 után újjászerveződni próbáló demokráciára, ugyanakkor néhány átmeneti esztendőt lehet a vallásszabadság útkeresésének nevezni. A szovjet típusú diktatúra egyházüldözést folytatott, az egyházakat állami gyámság alá helyezték, vezetőiket háttérbe szorították. Az 1956 utáni időszakban, a restauráció éveit követően másfajta egyházpolitikai gyakorlatot vezettek be, bár a keretek nem változtak, ugyanakkor megpróbáltak egyfajta oszd meg és uralkodj elvet alkalmazni, betagolni az egyházakat az államszocialista rendszerbe.

Fazekas Csaba

A konferencia egy másik előadója, Antal Tamás a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának docense elmondta, Vásárhely a reformációnak köszönheti magyarságtudatát és kereszténytudatát a 16. századtól kezdve. A török megszállás előtt is már komoly református közösség volt jelen a városban, ez nem változott a török uralom alatt sem. Később, 1699 után, Hódmezővásárhely ismételt betelepülése adott lehetőséget a reformáció továbbterjedésének. A 18. században a katolicista és a református egyházak vállvetve küzdöttek  hívekért.

Antal Tamás

A konferencián előadott még Hatos Pál egyetemi docens, dékán, a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karáról, Holló Péter adjunktus, rektorhelyettes, a Sola Scriptura Teológiai Főiskoláról, Major Istvánné lelkész Hódmezővásárhelyről, Triznya Arnold történész, Tamási Éva egyetemi tanársegéd a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karáról, valamint Nagy Gyöngyi, az Emlékpont történésze is.