Lépjünk, ha hátrányos megkülönböztetés ér!
Dr. Kiss Éva, az Egyenlő Bánásmód Csongrád Megyei referense elmondta, az egyenlő bánásmódról szóló törvény tiltja a védett tulajdonságok alapján történő hátrányos megkülönböztetést. Összesen 19 ilyen tulajdonságot tartalmaz a törvény, ezek között szerepel a nem, a bőrszín, a fogyatékosság, a politikai vélemény, a szexuális irányultság, az életkor, a vagyoni helyzet, a terhesség, és a családi állapot is. „Amennyiben úgy érezzük, hogy valamely védett tulajdonságunk alapján hátrányos megkülönböztetés ért minket, és emiatt kedvezőtlen(ebb) bánásmódban részesültünk, lehetőségünk van felkeresni a hatóságot, és panasszal élhetünk” – mondta Dr. Kiss Éva.
Dr. Kiss Éva
Amennyiben valószínűsíteni tudjuk azt, hogy hátrány ért bennünket, akkor dr. Kiss Éva a segítségünkre van abban, hogy panaszunkat mielőbb orvosolni lehessen és eljuttatja a kérelmünket az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, mely kivizsgálja az ügyet. A valószínűsítés azt jelenti: dokumentumok, tanuk igazolják, hogy bennünket hátrányos megkülönböztetés ért. Lényeges azonban, a bepanaszoltnak kell azt bizonyítania, hogy a közte és a panaszos közötti jogviszonyban betartotta az egyenlő bánásmód követelményét.
A panasznak tartalmaznia kell:mikor, hol, mely szervezet, intézmény működésével kapcsolatosan ért bennünket hátrány. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a hozzá beérkező panaszt kivizsgálja, a feleket, tanúkat meghallgatja, majd vizsgálat lezárásaként határozatot hoz.
A keddi fogadóórával kapcsolatban dr. Kiss Éva elmondta: jellemzően nem diszkriminációs ügyekben keresték meg. Ez nem meglepő, hiszen a panaszosok minden sérelmet hátrányos megkülönböztetésként élnek meg. Általában a beszélgetés során derül ki, hogy a sérelem nem függ össze a panaszos védett tulajdonságával. Gyakori panasz, hogy a kisgyermekes anyák akár a munkaviszony létesítésekor, akár munkaviszonyuk fennállása és jellege miatt hátrányt szenvednek. De számos olyan eset van, amellyel bátran fordulhatunk a hatósághoz. A vizsgálat eredményeként a bepanaszoltra bírság szabható ki, ha bebizonyosodik, hogy valóban megsértette az egyenlő bánásmód követelményét. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a bírságként kiszabott pénzösszeg nem a panaszoshoz, azaz a „sértetthez” kerül. Ő erkölcsi elégtételben részesülhet csak.
Ács Helga
