Ezért vizsgálják annyit a kutyákat a tudósok
Romlik a memóriájuk, bizonytalanná válik a mozgásuk, ismert környezetben is eltévednek, inkontinenssé válnak, gyakrabban szoronganak, sokszor felébrednek éjszaka. Bizony, a kutyáknál is megjelennek az emberi demenciához hasonló tünetek: 11 év felett szinte minden második ebnél. Az időseket és családjukat sújtó bajok megértéséhez érdemes tehát megfigyelni a kutyákat. Ezért is kutatják ezeket a jelenségeket az ELTE Etológiai Tanszék Szenior Családi Kutya Programjában, és az ötéves programnak már megvannak az első tanulságai. A témát azért tartják időszerűnek, mert az emberek életkorának növekedésével párhuzamosan a családi kedvencek is egyre tovább élnek, hiszen szinte ugyanolyan törődést és orvosi ellátást kapnak, mint a gazdáik. Sőt hasonló civilizációs ártalmaknak, betegségeknek vannak kitéve.
Rokonaikhoz, a vadon élő farkasokhoz képest a családtagként kezelt kutyák élettartama megkétszereződött, a keverékek átlagéletkora már 13 év. Érdekesség, hogy a testméret és a várható életkor összefügg. A nagy testű kutyák rövidebb ideig élnek: egy német dog átlagos élettartama 7–8, egy ölebé 14–15 év. Ennek hátterében egyebek mellett olyan gént sejtenek, amelyik felgyorsítja a növekedést – ám valószínűleg az öregedést is. További párhuzam: a magasabb termetű emberek várható átlagos élettartama ugyancsak rövidebb.
A kutatók egy csapatnyi idős eb életét követik végig. Nem kevesebbre törekszenek, mint hogy lefektessék a kutyagerontológia (öregedéskutatás) alapjait. Arra kíváncsiak például, milyen kockázati tényezők vezethetnek szellemi hanyatláshoz és az élet megrövidüléséhez. Eddig nyolcvan, nyolcévesnél idősebb kutyát mértek fel, és további negyvenet szándékoznak bevonni a vizsgálatba. Viselkedési és memóriateszteket végeznek velük, amelyek mutatják a tanulási képességeiket és azt, hogy milyen viszonyban vannak a gazdájukkal és idegenekkel. Összefüggéseket keresnek a szellemi képességek és a külső megjelenés (akár az őszülés) között is. A feltételezés nem teljesen légből kapott, hiszen a kültakaró és az idegrendszer egy része fejlődéstanilag azonos embrionális eredetű sejtekből épül fel. Ez is igaz minden emlősre, így az emberre is. A kutyák testén található szőrforgók iránya, száma, a bundájuk színe kapcsolatban van a temperamentumukkal, kezelhetőségükkel. Az aranyszínű cocker spánielek például agresszívebbek fekete-fehér fajtársaiknál, a csokoládészínű labradorok pedig kevésbé képezhetők, mint a sárga és a fekete szőrűek.
„A mi szempontunkból az elme öregedése a legizgalmasabb – mondja Kubinyi Enikő, a kutatás vezetője –, mert a kutyákban a demenciához hasonló tünetek természetes körülmények között is megjelennek. A laboratóriumi, nagyon egyforma körülmények közt élő kísérleti példányokhoz képest a családi kutyák sokfélék, a személyiségük más és más. Ugyanazok a hatások érik őket, mint bennünket, ezért új, érdekes adatokhoz juthatunk az emberi öregedéssel kapcsolatban is.” Azt is vizsgálni készülnek, hogy a nagy testű kutyák agya is gyorsabban öregszik-e, vagy ez a folyamat csak a szervezetük többi részére hat.
A kutatók már csak ezért is sok újdonságot várnak a genetikai vizsgálatoktól. Keresik azokat a genetikai markereket (meghatározott variációkat a DNS-ben), amelyek összefüggnek a gondolkodási képességekkel, és azokat is, amelyek közvetlenül hatnak az élettartamra. Két, matuzsálemi kort megélt (22 és 27 éves) kutyánál már találtak eddig ismeretlen génváltozatokat, de legalább további négy-öt állatnál is meg kellene vizsgálni ezeket ahhoz, hogy kimondhassák: valószínűleg kapcsolatban vannak a hosszú életkorral. Várják tehát további, húszévesnél idősebb kutyák gazdáinak jelentkezését, szívesen házhoz is mennek a fájdalommentes mintagyűjtéshez.
Vizsgálni fogják az autofágiát, azt a mechanizmust, amelynek során a sejt lebontja a káros és felesleges anyagokat, ezáltal őrizve meg a sejt épségét. (Ez onnan lehet ismerős, hogy tavaly ennek kutatásáért kapott Nobel-díjat a japán Ohszumi Josinori.) A folyamat időskorban sérül; ez az egyik oka a sejtek öregedésének. Ehhez kapcsolódik egy kutyakutatási világújdonság: szövet- és agybank létrehozása. A gazdák felajánlhatják az elhunyt kutyák testét tudományos célokra. Mivel az agy kiemelten fontos az öregedéskutatásban, egy részét speciális, mínusz 80 fokos hűtőben helyezik el, így hosszú távon vizsgálható marad.
Ami a családban élő kutyákat illeti, az etológusok szeretnének összefüggéseket találni a kutyák viselkedése, életkörülményei és agyi elváltozásai között. Ezért mágneses rezonancia (MRI) vizsgálatokkal készülnek megfigyelni az élő agy működését, szerkezetét. A vizsgálatban részt vevő állatokat (mint nemrég írtunk róla) megtanítják, hogy mozdulatlanul feküdjenek az MR-készülékben. Önmagában az többhetes vagy hónapos képzést igényel, hogy az ebek hozzászokjanak az MR- vagy EEG-készülékekhez, illetve más kísérletek miatt megtanulják az érintőképernyők használatát. A sikeres állatok (és büszke gazdáik) az ElmEBajnok Klub tagjainak nyilváníttatnak.
Néhány MRI-mérési eredmény már született: úgy látszik, a korral járó elváltozások, sorvadások nem egyformán történnek az agy két féltekéjében. A demencia megértése szempontjából pedig érdekes, hogy ezek a változások sokáig nem jelennek meg a viselkedésben. Az agy rugalmassága, alkalmazkodóképessége egy határig képes kompenzálni a leépüléssel járó hátrányokat.
Folytatnak alvási EEG-vizsgálatokat is. Az öregedéssel csökken a tanulási képesség és az alvási stabilitás. Gyakori az éjszakai felébredés, a hosszas nappali szunyókálás, akárcsak az idős embereknél. Ezzel párhuzamosan feltehetően ritkábbá válik egy agyi jel, az alvási orsó gyakorisága is. A kutatók olyan algoritmust dolgoztak ki, amely automatikusan felismeri ezeket a jeleket az EEG-görbében. A Scientific Reportsban a napokban megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy a jobb tanulási képességű kutyáknál gyakoribbak az alvási orsók. Maguk a kutatók is meglepődtek, amikor kiderült, hogy a tanulási sikert leginkább olyan hullámok előfordulása jelezte, amelyek az emberéhez hasonlóak. És akárcsak az embereknél, ez sokkal gyakrabban fordul elő a női nem lassú hullámú alvásában. A szuka kutyák sikeresebbek is voltak a tanulási feladatban a kanoknál.
Bár ez alapkutatás-sorozat, az etológusok szeretnének kidolgozni néhány rövid, könnyen elvégezhető tesztet az állatorvosoknak, esetleg akár a gazdáknak is. A cél, hogy még a tünetek megjelenése előtt jelezhető legyen a közeledő romlás, és bizonyos gyakorlatokkal késleltethető vagy lassítható a károsodás. Kubinyi Enikő és munkatársai tesztelik a gyógyszermentes terápiák hatékonyságát is. A kísérletekben részt vevő 80 korosodó kutyával három hónapos programot végeztek. Ebben vagy kutyafitnesz szerepelt, vagy kognitív terápia, esetleg mindkettő, és persze volt kontrollcsoport is. Az értékelés még nem zárult le, de máris hasznosnak tűnnek az egyensúlygyakorlatok a felfújható eszközökön és a táplálékkeresésre is épülő szellemi tréningek. Az biztosnak látszik, hogy a pulzus megemelkedésével járó mozgásgyakorlatok jó hatással vannak az elmebeli képességekre, hiszen az agynak nagyon fontos a jó vérkeringés. „Azaz, ha az agyunkat fitten szeretnénk tartani, nem elég a keresztrejtvényfejtés, érdemes sokat sétálni, tornázni, táncolni” – fordítja le a tanulságot emberi viszonyokra az etológus.
Forrás: hvg.hu
