Utak és problémák
A hódmezővásárhelyi Emlékpont volt az egyik helyszíne csütörtökön a Szegedi Tudományegyetem, az Élet Menete Alapítvány, a budapesti Holokauszt Emlékközpont, a hódmezővásárhelyi Emlékpont valamint a Szegedi és a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség által megrendezett, egész napos, Holokauszt: Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet című konferenciának.
Czingel Szilvia elmondta, hogy kutatásai alapján az első világháborúban két-háromszázezer magyar zsidó harcolt és az interjúk készítése során úgy tapasztalták, büszkén vállalták a haza szolgálatát, s az, hogy közülük sokan visszatértek, annak köszönhető, hogy – képzettségüknek megfelelően – nagy számban mérnökként, vagy orvosként nem a harcvonalban teljesítettek szolgálatot, nagyobb esélyt kapva a túlélésre.
Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila
Urbancsok Zsolt, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár Makói Levéltárának főlevéltárosa a makói zsidóság tárgyi kultúrájáról tartott előadásában a makói levéltár különleges forráscsoportját mutatta be, az 1830-as, 1840-es évekből megmaradt zsidó móringleveleket. Ezekben a házassági szerződésekben a menyasszonyok hozományát nemcsak összegszerűen, hanem tételesen is felsorolták.
Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila
A kiskunmajsai történész, Pap Eliza az újpesti zsidóság küzdelmét vázolta fel a német megszállástól a deportálásig. Mint elmondta, Újpest tizenkilencedik századi alapításától a zsidók jelentős szerepet töltöttek be a város életében, amelynek ipartelepei zömmel zsidó alapításúak. A történész sorra vette a zsidókat ért jogfosztás folyamatait, és az erre a zsidó és keresztény lakosság részéről adott reakciókat. Az előadó szólt arról is, hogy Újpesten is sokan mentettek zsidókat, akik közül közel ezren köszönhetik életüket az embermentőknek.
Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila
A konferenciát záró előadásában Vanderstein Noémi, tanár, a zsidó vallástudományok doktora az egykori vásárhelyi zsidó népiskola történetét mutatta be. A Szeremlei utcai épületben – amely ma a Magyar Tragédia 1944 Kiállítóhelynek ad otthont – az első négy osztályt végezték a gyerekek, s mint a ma még élő, egykori tanítványok elmondták, fontos tantárgy volt a héber nyelv, a bibliafordítás, de részletesen foglalkoztak a magyar irodalommal és történelemmel is, és mind a magyar, mind a zsidó ünnepekről egyaránt megemlékeztek.
Forrás: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila
A konferenciát zárva Miklós Péter, az Emlékpont intézményvezetője kijelentette: ha a múltat megváltoztatni nem is tudjuk, feladatunk, hogy annak hibái ne történjenek meg a jövőben, ennek pedig eszköze az oktatás és a valós történelmi ismeretek átadása.
(Borítókép és információk: Emlékpont Múzeum/Arany-Tóth Attila)
