Büszkék a gyökereikre a határon túli makóiak
Négy határon túli településről hívtak Makóra magyarokat, a közös bennük, hogy mindegyikbe települtek ki innen több mint kétszáz évvel ezelőtt.
Nagy Szabolcs – Makó
– Ezt a teljes hétvégét szeretnénk itt tölteni, szeretnénk együtt ünnepelni, együtt lenni a Makóiakkal. azzal, hogy eljövünk tudjuk ápolni a két település kapcsolatát, ami egyébként nagyon jó – mondja Czapp István, Igazfalva református lelkésze.
A Trianon előtt Magyarországhoz tartozó településre a 18. század végén 29 telepes költözött Makóról. A reformáció ötszázadik évfordulójához kapcsolódó Határon túli makóiak találkozójára most négyen érkeztek Igazfalváról, hogy részt vegyenek a programokon.
Czapp István, Igazfalva református lelkésze
A vajdasági Kisoroszba is 220 évvel ezelőtt települtek makóiak. Az itt élők 20 évvel ezelőtt vették fel újra a kapcsolatot a várossal, ők négyen érkeztek a hétvégére.
– Fontos a számunkra, hogy a gyökereink itt vannak, az őseink innen származnak. Három évvel ezelőtt megerősítettük az együttműködési megállapodást Makóval, eljövünk, amikor tudunk a rendezvényekre – mondta el portálunknak Kabók Imre polgármester.
Kabók Imre, Kisorosz polgármestere
A Határon túli makóiak találkozóját a József Attila Múzeum, és a Makói Múzeumért és Kultúráért Alapítvány szervezte az önkormányzat támogatásával, azért, hogy az elődökre tekintettel újra megismerjék egymást a települések.
– Ezek a településeken, a szórvány magyarsághoz tartozni nagyon nehéz. Kisorosz például Trianonig színmagyar település volt, ma már ott tartunk, hogy nagyobb a szerbek aránya. A meghívott településen élő magyaroknak sokszor a megmaradásért is küzdeni kell, ha érzik az anyaország segítségét, nekik sokat jelent – fogalmazott Gilicze János, a Makói Múzeumért és Kultúráért Alapítvány elnöke.
A mostani alkalomra négy határon túli települést hívtak meg, ám Torontálvásárhelyről és Bodófalváról nem tudtak eljönni a találkozóra. A hétvége programjai között szerepel a várossal ismerkedés, gálaműsor és istentisztelet is.
