quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 27. csütörtök
  -  Ákos, Bátor
Promenad.hu archívum

Emlékezni és emlékeztetni

2017. október 19.


A „Szerelem papírrepülőn” című tárlat a Centropa Zsidó Családtörténeti Alapítvány kiállítása. 220 életinterjúból és körülbelül 5500 fotóból áll. Maga a tárlat az első világháború időszakát öleli fel. Nagyon keveset lehet tudni arról, hogy a világháborúban a zsidó családok hogyan vettek részt, azonban amikor az emléktörténeteket készítették, meglepően sok fénykép és történtet látott napvilágot.

Ez nem egy dokumentumszerű kiállítás, vagy a bemutatása az első világháborúnak, hanem sokkal inkább egy szubjektív olvasata annak. A címét onnan kapta, hogy Kinszki Imre egy nagyon híres fotográfus lehetett volna, ha nem hal meg a holokausztban. Munkahelyén egy hölgy, Gárdonyi Ilona megtetszett neki, és randevút szeretett volna tőle kérni. Egy papírrepülőt hajtogatott, és odarepítette a hölgy asztalára. Annyi volt ráírva, hogy Találkozhatnánk? Gárdonyi Ilona igent mondott, és mivel Kinszki Imre művész ember volt, hol máshol találkozhattak volna, mint egy temetőben. Később a hölgy a felesége is lett” – nyilatkozta dr. Czingel Szilvia PhD, kulturális antropológus, a tárlat kurátora.

dr. Czingel Szilvia

A kiállított történetekben nagyon sokszor előjön, hogy nem csak a holokausztot, hanem már az első világháború kitörését sem tudták feldolgozni az emberek, hiszen kételkedtek abban, hogy ki fog törni. A kiállítás fő témája az első világháború, ám szinte kivétel nélkül, minden történet a holokauszttal ér véget, hiszen a tárlatban szereplő zsidók mindegyike valamelyik koncentrációs táborban lelte örök nyugalmát.

1988 óta minden évben megrendezésre kerül egy nemzetközi zarándokút Auschwitz-Birkenauba, a haláltáborok helyszínére. A csütörtöki napon jelent volt Az Élet Menete Alapítvány nemzetközi elnöke, Aharon Tamir is.

A holokauszt ma már nemzetközileg elismert, és egy emléknapot is létrehoztak. Ez január 27-én van, azon a napon, amikor a szovjet csapatok felszabadították Auschwitzot. A kulcs az az oktatásban. Az ilyen intézmények, mint az Emlékpont nagyon fontos szerepet játszik az oktatásban. Fontos, hogy az iskolásokat elérjék, megszólítsák, és megmutassák nekik, hogy mi történt” – hangzott el Aharon Tamir beszédében.

Aharon Tamir

A kiállítás és az utána következő konferenciát az Élet Menete Alapítvány, a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, egyéb civil szervezetek, a Szegedi Zsidó Hitközség és a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség közösen szervezte meg.

A mai nap az emlékezés és az emlékeztetés mottóját viselheti. Egy csoda, hogy vidéken, ahol a zsidóság 85%-át kiirtották, működő zsidó hitközség van. Eben a csodában nagy szerepe van a történelemnek, hogy a hódmezővásárhelyi zsidók egy jelentős része a második vonatra kerültek, ami nem Auschwitzba, hanem különböző táborokba kerültek, ahol nagyobb volt a túlélés. A konferencia sikere azon fog múlni, hogy mennyiben sikerül bemutatni azokat a progresszív jegyeket, okokat, amik ahhoz vezettek, hogy 1944. április 16-án megkezdődött a gettózás, majd május 15-én elindultak a vonatok. Kívánom, hogy a hogy a konferencia sikerrel végezze a munkáját, emlékezzen és emlékeztessen” – fogalmazott Dr. Erdélyi Miklós, a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség vezetője.

Dr. Erdélyi Miklós

Az Utak és problémák – Fejezetek a magyar zsidóság múltjából című tudományos konferencián előadást tartott Urbancsok Zsolt, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltár Makói Levéltárának főlevéltárosa, Dr. Czingel Szilvia PhD, a Centropa Alapítvány kulturális antropológusa, Pap Eliza történész, és Dr. Vanderstein Noémi PhD, tanár, a zsidó vallástudományok doktora.

Hódmezővásárhelyen működött zsidó elemi népiskola az 1820-as évektől kezdődően, és 1948-ban zárta be kapuit. Még ma is élnek azok, akik valaha az utolsó diákjai voltak ennek az intézmények. Az előadásom alapját egy könyv címe adja: Mi vagyunk az utolsók, kérdezzetek minket! Hoztam néhány visszaemlékezést a ma még élőktől és a közelmúltban elhunytakból, valamint fényképeket is hoztam egykori diákokról, tanárokról. Azért fontos emlékezni, mert ha emlékezünk, akkor tovább adjuk a gyerekeinknek mindazt, amit mi hallunk, ők pedig majd az ő gyerekeiknek, így nem felejtődik el a múltunk” – nyilatkozta Dr. Vanderstein Noémi.

Dr. Vanderstein Noémi

A „Szerelem papírrepülőn” című kiállítást december 31-ig lehet megtekinteni Hódmezővásárhelyen, az Emlékpontban.

 

Sz.Viktor